Ha a kíméletlen számokat nézzük, akkor a marhahús fogyasztása egyre inkább bűnnek tűnik. Nincs még egy fehérje a világon, amelyet ennyire környezetszennyező módon, ilyen mérhetetlenül sok természeti erőforrás elherdálása révén lehetne előállítani. Másrészről viszont a marhahús íze, textúrája, színe a legtöbb hozzáférhető fehérjétől eltérő (és igazából jobb), amit eddig semmi sem tudott pótolni. Pedig a strucc húsa a megszólalásig hasonló a marháéhoz, és előállítása ökológiai lábnyoma töredéke a marhahúsénak. De vajon elképzelhető, hogy valaha átvegye a tehenek helyét?
Fehérjetömegre vonatkoztatva a marhatenyésztés több mint négyszer annyi üvegházhatású gázt termel, mint a sertéstartás, több mint ötször többet, mint a baromfitenyésztés, és 13-szor többet, mint a magas fehérjetartalmú hüvelyesek termesztése. Miközben a marhatartás infrastruktúrája (és maguk a tehenek is) rengeteg szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, a marhák által termelt metán az igazán sokkoló. Egyetlen tehén évente száz kilogramm metánt pöfög ki, az emberiség teljes metánkibocsátásának 7–18 százalékáért a szarvasmarhák felelősek. Ehhez tudni kell, hogy a metán 28-szor erősebb üvegházhatást okoz, mint a szén-dioxid.
De a marhatartás föld- és vízhasználata hasonlóan kiemelkedő (vagy inkább mélységesen rossz): míg egy kiló marhahús előállításához több mint száz liter vízre van szükség, addig ugyanez az érték a sertésnél kevesebb mint 60 liter, a csirkénél 30 liter, a hüvelyeseknél 20 liter. Itt érdemes megjegyezni, hogy a diófélék még a marháknál is több vizet használnak el, ezt nem árt tudni, ha a bolygó megmentése kedvéért nem eszünk húst, de mindenhez olajos magvakat használunk.
• Mivel lehetne kiváltani?
• A strucc húsa megfelelő lenne?
• Egyáltalán milyen az?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
