
Miközben tavaly szeptemberben a Duna több magyar települést is elöntött, a Maros bizonyos szakaszokon a kiszáradás közelébe került. Úgy tűnik, nem a múlt nyár volt az utolsó, ennyire száraz évszak, jogos félelem, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a legrosszabb. Jelenleg is nagyon kevés a csapadék.
A Maros vízállása az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent, különösen a nyári hónapokban. Ez a jelenség több okra vezethető vissza. A XIX. és XX. században végrehajtott folyószabályozási munkálatok következtében a meder mélyebbre került, így ugyanaz a vízmennyiség alacsonyabb vízszintet eredményez. Az akkori beavatkozások célja az árvízi kockázatok minimalizálása volt: a kanyarulatok átmetszésével a folyó esését növelték, így az árhullámok gyorsabban levonulhattak. Ez azonban hosszú távon hozzájárult a meder bevágódásához, ami mára az alacsony vízállás egyik fő oka lett – mondta a Magyar Hangnak Sipos György, a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszékének vezetője.
A geográfust annak kapcsán kérdeztük, hogy a folyó 49 kilométeres magyarországi szakaszának egy része a kiszáradás közelébe került a nyár végére–ősz elejére. Éppen, amikor a Duna áradása nagy figyelmet kapott.
• Mi köze a hordaléknak a vízálláshoz?
• Milyen károkat okoznak a Marosnak Romániában?
• Milyen új stratégiákra van szükség a globális felmelegedés következtében?
• Hogyan kerülhető el a folyó kiszáradása?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!