Százas nagyságrendben történnek elkobzások ma is, még akár most is, miközben mi beszélgetünk – ezt mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Fiala-Butora János emberi jogi szakértő, nemzetközi ügyekre szakosodott ügyvéd. Mint kifejtette, a Szlovák Földalap szisztematikusan túrta fel nemrég a levéltárakat és próbál olyan földterületeket találni, amelyek magyar tulajdonosok nevén vannak, és ezeket közigazgatási eljárásban, az érintettek bevonása nélkül íratják az állam nevére.
Az Európai Unió ugyanakkor érdemben még nem vizsgálta ezeket az eseteket. Ami tudomásukra jutott, azzal azért nem foglalkoznak, amiért a szlovák közvélemény nyitott része sem tud mit kezdeni a helyzettel: akkora súlya van, hogy megijednek tőle.
És hogy miért hallgatnak inkább ma is a károsult magyarok? Fiala-Butora János szerint a kinti magyarok annyira elfogadták azt a másodrangú helyzetet – amit éppen a Beneš-dekrétumok idéztek elő –, hogy már nem az egyenlőséghez mérik magukat, nem az a mérce. – Még a magyar politikai elit is elfogadta, ami a szlovákoknál evidencia, hogy a többségi nemzet tagjai kivételezettek. A rasszizmus egy idő után rasszisták nélkül is működik – fogalmazott.
Fiala-Butora János az első ügyvéd, aki Strasbourgban pert nyert Szlovákia ellen egy, a Beneš-dekrétumokhoz kapcsolható ügyben.
• Mi az oka az elkobzásoknak? Nem akarnak fizetni, vagy nekik ez egy elvi kérdés és egy jottányit sem akarnak engedni belőle?
• Mi kell ahhoz, hogy az Európai Unió komolyabban vegye a helyzetet?
• Miért félnek az áldozatok? Hiába próbáltuk, senki sem akar névvel, arccal nyilatkozni. Van okuk a félelemre 2022-ben Szlovákiában?
• Miért tudnak hatni ma is a Beneš-dekrétumok a magyarokra?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
