Meddig szállhat a Szputnyik?

Hajlamosak az emberek „nyugati” és „keleti” vakcinákról beszélni. Az elsőkhöz társítják a hatásosság és a biztonság fogalmát, míg utóbbiakhoz a bizonytalanságot, a hatástalanságot, a gagyit. A kínai Sinopharm-vakcina esetében ez a feltételezés nem feltétlenül alaptalan, viszont a másik keleti vakcina, az orosz Szputnyik – ez ma már egyértelmű – kifejezetten remek készítmény, mindenkinek csak ajánlani lehet. Ennek ellenére megeshet, hogy a politika áldozatául esik.

Amikor az orosz járványügyi hatóságok tavaly, minden egyéb oltóanyagot megelőzve sebtében engedélyezték a Szputnyik vakcina tömeges használatát, Nyugaton mindenki csak gúnyosan bólogatott, és a saját előítéleteit látta igazolódni. Jelesül, hogy Oroszország továbbra is barbár állam, ahol a kormányzati propaganda parancsai felülírnak minden egyéb szempontot, közöttük az emberek legelemibb, egészséghez való jogát is. A nyugati megrökönyödés és felháborodás akkor jogos volt, hiszen a Szputnyikot – minden civilizált orvosetikai szabályt áthágva – úgy engedélyezték, hogy előtte alig néhány tucat emberen tesztelték.

Ám mindez a jelen szempontjából már nem sokat számít. Ma az a fontos, hogy a Szputnyik a világ egyik legjobb vakcinája, talán az mRNS-vakcinák után a legjobb, függetlenül az előállító ország politikai berendezkedésétől, és a készítmény múltjától. A Nature cikkének címe szerint „egyre sokasodó bizonyítékok támasztják a Szputnyik covid-vakcina biztonságosságát és hatékonyságát”. A Szputnyikot lassan egy évvel ezelőtt, tavaly augusztus 11-én engedélyezte az orosz egészségügyi minisztérium, és azóta is a világ elsőként engedélyezett covid-vakcinájaként reklámozzák. Ez az időpont több mint egy hónappal előzte meg az I-es és a II-es fázisú tesztek eredményeinek publikálását, a III-as fázisú tesztek pedig még el sem kezdődtek.