Az egész tulajdonképpen azért van, mert a magyarok nem utálják eléggé a melegeket.
Már a 2022-es népszavazás hangolása fejtörést okozott a kormánynak, amely akkor azért választotta célpontul végül a transz embereket, mert a nemváltás (amit a transz ember helyére kerülésnek él meg) a szexuális orientáció kérdésénél is mélyebb beállítódásainkat érinti, még kevesebbet tudunk róla, következésképpen nagyobb gyanakvással fordulunk felé. Ezzel szemben a különféle felmérések jelzik, hogy a magyar társadalom a melegekkel megbékülőben van, elviseli a létezésü(n)ket, a lakosság kibírja, ha a szomszédjába meleg pár költözik, és egyre többen ismernek maguk is melegeket, leszbikusokat, akikkel kapcsolatban meggyőződnek arról, hogy ők is emberek, akik se nem jobbak, se nem rosszabbak másoknál. Az ilyen ismeretségek számának növekedése nem amiatt van, mert nincsenek lefóliázva a Netflix-sorozatok, nem is azért, mert a Pride-ot látva elkapja a hév a heteroszexuális társadalmat, hanem mert egyre többen merik elmondani másoknak, amit korábban titkoltak.
E nyíltság nem közszemlére tett szexualitást jelent – ez a heteroszexuális férfi politikusok fixa ideája –, hanem pusztán annyit, hogy az embernek nem kell hazudnia saját magáról.
• Hogy indul be a jogfosztás dominóeffektusa?
• Miben bízhatnak a leendő bírságoltak?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap március 27-ig kapható 2025/12. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
