Habár az ENSZ Közgyűlésének március 2-ai ülésén mindössze öt ország szavazott Oroszország elítélése ellen, a háború kezdete óta eltelt egy hónapban világossá vált, hogy Moszkva egyáltalán nem maradt egyedül nemzetközi téren. Sok ország ugyanis nyilvánvalóan tisztában volt azzal, hogy az ENSZ-szavazás csak szimbolikus, és nincs kötelező ereje az orosz csapatkivonásra vonatkozóan. Így aztán a színfalak mögött továbbra is ugyanolyan baráti viszonyt ápolnak Moszkvával, mint korábban – sőt ez a kapcsolat tovább erősödhet a jövőben.
Ami az Oroszország mellett nyíltan kiálló országokat illeti, meglehetősen egyszerűek a motivációik. Habár Belarusz közvetlenül nem vesz részt a háborúban, Aljakszandr Lukasenka megengedte az orosz csapatoknak, hogy a területéről is támadást indítsanak az ukrán erők ellen. A belarusz elnök előzékenysége nem véletlen: a 2020. augusztusi választások után Putyin nagy szívességet lett neki, amikor kiállt azért, hogy hatalmon maradhasson.
• Kik tartanak még Oroszországgal?
• Hogyan húznának hasznot a „tartózkodók” a válságból?
• Mi a helyzet Kínával vagy Törökországgal?
A teljes cikket a Magyar Hang március 25-én megjelent, 2022/13. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!