Megállíthatatlan a forint gyengülése – elemzőket kérdeztünk a várható folyamatokról

Egyre többen aggódnak forintban tartott pénzük miatt – már akinek van megtakarítása –, az idei év ugyanis távolról sem nevezhető nemzeti valutánk diadalmenetének. Az év eleji 380 forint körüli euróárfolyam – minden bizonnyal nem függetlenül a magyar gazdaság igen gyenge teljesítményétől – kisebb-nagyobb ingadozásokkal, de folyamatosan gyengült. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az árfolyam június elején lépte át a 390-es szintet, majd október elején már 400 forintot kellett adni egyetlen euróért, és azóta sem erősödött e szint alá. Donald Trump amerikai elnökké választása után 410 forint fölé is kilőtt az árfolyam, igaz, az elmúlt néhány napban visszakorrigált a 405 körüli szintre. Mindez arra utal, hogy trendszerű a forint gyengülése. Nagy kérdés, hogy folytatódik-e ez, vagy elértük a mélypontot, esetleg megfordul a tendencia.

– Hogy megértsük a várható folyamatokat, kicsit távolabbról kell indulni. A magyar gazdaság már hosszú ideje – elsősorban az autóiparon keresztül – erőteljesen kötődik a német gazdasághoz. Rossz hír számunkra, hogy Németország komoly gondokkal küszködik. Összeomlott a kormánykoalíció, a német autógyártók megrendelési problémákkal küszködnek, a Volkswagen-konszern például mostanában döntött három üzemének bezárásáról. A másik oldalon egyre nagyobb a függésünk Kínától, elsősorban a betelepülő akkumulátorgyárak miatt – vázolta a helyzetet Róna Péter közgazdász. Az Oxfordi Egyetem oktatója arra is felhívta a figyelmet, hogy Donald Trump megválasztott amerikai elnök nem fog kesztyűs kézzel bánni az Európai Unióval. Figyelmének középpontjában Kína és Tajvan lesz. Ennek oka, hogy a távol-keleti ország gazdasága jelenti a legnagyobb kihívást az Egyesült Államok számára, illetve hogy Tajvan megszerzése kiemelt célja Kínának. Ezt azonban Trump nem engedheti, mert Tajvan adja a világ csiptermelésének 80 százalékát. Hogy pontosan mi lesz az ellenségeskedés kifutása, azt nem lehet tudni – tette hozzá.