Megkopott az ukrán szuverenitás

A Krímet siratva és Oroszországot fenyegetve ünnepelte függetlenné válásának 30. évfordulóját Ukrajna. Kijev ezt az alkalmat is arra próbálta felhasználni, hogy nemzetközi koalíciót toborozzon a félsziget visszaszerzéséhez. A világ azonban ennél nagyobb kihívások előtt áll, belefáradt a hét éve tartó konfliktusba, az ukránoknak pedig azzal kell szembesülniük, hogy problémáikkal saját maguknak kell megbirkózniuk. Biztosra vehetjük, hogy a függetlenség kihirdetésekor az ukránok nem ilyen jövőről álmodtak.

Ha manapság az ukrán szuverenitását, az államot, a nemzetet és az ország területi egységét érintő harcias kijevi nyilatkozatokat halljuk, nem is gondolnánk, hogy 1991-ben az ukránok nem nagyon siettek a függetlenség kikiáltásával. Annak az évnek tavaszán ugyanis az ukránok még több mint 71 százaléka a Szovjetunió fennmaradása mellett szavazott. Közben azonban a szuverenitások parádéjában nemcsak a baltiak, hanem mások mellett még az oroszok is megelőzték Kijevet. Aztán jött az augusztusi puccs, és a visszarendeződéstől megijedt ukránok is függetlenné nyilvánították magukat. Az év végi megerősítő referendumon már 90 százalék fölé kúszott a függetlenségre voksolók aránya.

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent, 2021/35. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!