Kérdezte a családom, mit szeretnék karácsonyra. Semmit, mindenem megvan, mondtam, és az évek alatt fölgyülemlett, továbbadni nem ildomos, ajándékba kapott tárgyakra gondoltam. Azaz, mégis van egy kívánságom! – csaptam a homlokomra. Szeretném, ha a mesterséges intelligencia segítségével készítenétek nekem egy felvételt, amelyen Enrico Caruso hangján megszólal a Kislány a zongoránál. És ha jól sikerül, akkor szeretném Koós János előadásában is hallani az Una furtiva lagrimát a Szerelmi bájitalból. Megpróbáljuk, jelentette ki könnyedén informatikában verhetetlen unokaöcsém, s ez a biztos igent jelentette.
„És akkor ráengedtük a mesterséges intelligenciát.” Próbálom visszaidézni, mikor hallottam ezt először, és mire is mondták. Költségvetésre? Egy politikus beszédére? Vagy fizetős párkereső szolgálat klienseire? Tulajdonképpen bármelyik előfordulhatott. Nagyjából másfél éve ijesztgetik a nagyközönséget (minden második szakma feleslegessé válik, orvosok egyáltalán nem lesznek, saját magunkat kell diagnosztizálni), egyszersmind az ámulatba ejtett sokaság csodaigényét is igyekeznek fölkelteni. Olyan világban élünk, ahol mindenki mindenhez ért – önbizalom és elhatározás kérdése. Vívódtam én is, hogy egyáltalán érdemes-e véleményt nyilvánítanom a témában, van-e róla megfelelő tudásom, de akkor kaptam egy üzenetet a közösségi hálón, hogy legyek tagja egy MI-ről vitatkozó társaságnak.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
