Amikor a klímaváltozás mérsékléséről, illetve az üvegházhatásról van szó, hajlamosak vagyunk csak a szén-dioxidra gondolni. Szén-dioxid-kvótákról, a fosszilis üzemanyagok elégetésekor felszabaduló szén-dioxidról, szén-dioxid-lábnyomról beszélünk. Pedig van egy másik gáz is, amely sokkalta jobban tüzeli az üvegházhatást, mint a szén-dioxid (bár kevesebb is van belőle az atmoszférában): a metán. A légkör metánkoncentrációja sohasem látott sebességgel emelkedik, és ami a legrosszabb, lehet, hogy ezért maga a klímaváltozás a felelős. Vagyis önmagát erősítő folyamat indult be.
Az aggasztó klímahírek gyakori közlésének (miközben természetesen fontos a naprakész tudás) van egy szörnyű és káros mellékhatása: a fásultság. Naponta követik egymást a globális éghajlat – értelmüket tekintve – negatív rekordjai: alig van már év, ami ne a legmelegebb lenne az eddigiek közül, a jégsapkák kiterjedése minden télen a legkisebb, amit eddig feljegyeztek, az extrém időjárási helyzetek gyakoribbak, mint valaha, és minden erőfeszítés (vagy legalábbis a politikai szólamok) dacára is folyamatosan nő az atmoszféra szén-dioxid-koncentrációja.
Az emberek érdeklődése viszont véges, még a közelgő katasztrófát egyre jobban alátámasztó hírek esetén is. A klímakutatók legnagyobb félelme ezért az, hogy az éghajlatváltozásról szóló hírek a könnyed társalgási témák kötelező elemévé degradálódnak, amiken illik sajnálkozni, de pár másodpercnél tovább nem foglalják le az emberek tudatát, azonnal napirendre térünk felettük, hiszen már évek óta halljuk ezeket, és még mindig élünk. Eközben pedig olyan hírek sikkadnak el az információs zajban, amelyek önmagukban is teljesen jogosan szörnyen ijesztőek lennének.
• Miért aggasztó a metánkoncentráció emelkedése?
• Miért emelkedik egyre gyorsabban a metánkoncentráció?
• Valóban a tehenek tehetnek erről?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
