Miért félünk az utcán akkor is, ha valójában nincs is rá okunk?

Mitől függ, hogy biztonságban érezzük-e magunkat, ha sötétedés után egyedül sétálunk a lakóhelyünk környékén? Közel sem csak a valós bűnözési statisztikáktól, amelyeket legtöbben nem is ismerünk. És félnek sokan akkor is, amikor valójában nincs okuk rá? Az Országos Kriminológiai Intézet (Okri) szakértőivel, Sárik Eszter tudományos főmunkatárssal és Nagy László Tibor osztályvezetővel beszélgettünk a szubjektív biztonságérzetről. 

Míg az objektív biztonság konkrét bűnügyi statisztikákon alapszik, addig a szubjektív biztonságérzet személyiségünktől is függ. Az egyik véglet az irracionális szorongás az áldozattá válástól, a másik pedig a sérthetetlenség mítosza, amikor úgy gondoljuk, soha semmi baj nem érhet minket. Pedig az lenne a jó, ha reálisan mérnénk fel a kockázatokat – mondta lapunknak Nagy László Tibor. A felmerésekből az derül ki, főleg a falusiak, az idősek és a nők tartanak a bűncselekményektől, míg a legkevésbé a fiatal városi férfiak, náluk a legerősebb a már említett sérthetetlenségi mítosz is. 

• Mivel magyarázza a kriminológia a bűnözéstől való félelem kialakulását?
• Mennyire biztonságos Magyarország?
• Hogyan tudjuk mérsékelni irracionális félelmeinket?
• Hol szoronganak kevésbé az emberek?

A teljes cikket a Magyar Hang október 20-án megjelent, 2023/42. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!