Miért fogy az erdélyi magyarság?

Jelentősen csökkent a romániai magyarság száma a legutóbbi cenzus, 2011 óta. Az újabb (2020-as) népszámlálás szerint épphogy meghaladja az egymilliót. Míg a bőven magyar többségű székelyföldi két megyében az arányok érdemben nem változtak, addig a többi romániai területen és településen, főleg a szórványban jelentős a visszaesés. A több évtizedes folyamat vizsgálatára teszünk kísérletet.

Az 1980-as évekre a magyarság többségbe kerül Erdélyben – állította 1918-ban megjelent tanulmányában Jancsó Benedek. Néhány hónap múlva a Monarchia összeomlott, Erdély és Kelet-Magyarország Romániához került, a nemzetiségi folyamatok pedig drámai fordulatot vettek. Részben az ő feltételezésre támaszkodhatott Für Lajos is, aki Magyar sors a Kárpát-medencében című kötetében úgy vélte, ha fennmarad a történelmi Magyarország, akkor az ezredfordulóra a Horvátországgal együtt (!) számított területen 25–26 millió magyar állt volna szemben 8 millió nemzetiségi lakossal. Für tollát ugyan a vágyálmok is erősen vezették, ám következtetéseit olyan folyamatokra alapozta, amelyek az elmúlt száz évben valóban végbementek, csak éppen a magyarság rovására.

Egymillióan

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Romániában a 2020-as népszámlálás adatai szerint 1 002 151 ember vallotta magát magyarnak (románnak 14 801 442). A helyzetet bonyolítja, hogy banális módszertani hibák és figyelmetlenségek miatt az ország lakosságának mintegy 13 százalékáról, vagyis 2 millió 485 ezer főről nem tudni, hogy milyen nemzetiségű. A szakemberek számítása szerint tehát a 19 milliós összlakosságon belül a magyarság tényleges lélekszáma magasabb a bevallottnál, nagyjából 1,1 millió fő lehet. A fogyás így is tetemes: a magyar lakosság 2011 és 2022 között 10–14 százalékkal lett kisebb, országosan pedig 6,5-ről 6 százalékra apadt. Ez az arányokat tekintve jelentősebb csökkenés, mint a románság esetében. Az okok között egyrészt az elöregedést szokták emlegetni, amely jobban sújtja a magyarokat, mint a többségi nemzetet. (Az öregedési index országosan már a 2010-es években is 100 százalék volt, a magyarság esetében pedig 150.) Másrészt jóval több, 15 százalék körüli román tér haza külföldről, míg a magyarok körében csupán 7 százalékos a visszamigrálók száma.

• Miként alakult a magyarok száma korábban?
• Mire számítottak a Ceausescu-rendszer bukása után?
• Mi lehet a magyarság fogyásának az oka?