Törökország, Oroszország és Németország közül „érdekes módon” Németországgal „a legkritikusabb” a kapcsolata Magyarországnak ebben a pillanatban – mondta péntek reggel a Kossuth Rádióban Orbán Viktor. A kormányfő ezzel gyakorlatilag azt állította, hogy az Ukrajnát lerohanó Oroszország vezetésével jobb a kapcsolata, mint Németországéval. A miniszterelnök szokatlan kijelentéséről Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjét és Prőhle Gergely diplomatát, volt berlini nagykövetet kérdeztük.
Magyarországnak három irányba kell mindig figyelnie, ezek Berlin, Moszkva, és Ankara – erről beszélt a Kossuth rádióban pénteken Orbán Viktor. – Nem mondom, hogy mind a három relációban ugyanolyan kedvezőek a csillagállások. De mind a három reláció, kapcsolatrendszer stabil, kiegyensúlyozott, és jól alakul Magyarország szempontjából. A legkritikusabb egyébként érdekes módon éppen a német kapcsolat ebben a pillanatban – tette hozzá. Vagyis a kormányfő ezzel azt állította, hogy az Ukrajnát lerohanó Oroszország vezetésével jobb a kapcsolata, mint Németországéval.
Vitatott téma a paksi bővítés
Prőhle Gergely szerint a kormányfő elsősorban a paksi atomerőmű bővítése miatt tette ezeket a kijelentéseket. Prőhle Magyarország berlini, majd berni nagykövete volt, a második Orbán-kormányban a külügyminisztérium helyettes államtitkára. Jelenleg a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója. A konfliktus forrása az, hogy a Paks II. beruházáshoz német-francia konzorcium szállítja az irányítási rendszert, azonban mivel ez ma kettős felhasználású technológiának számít, a jelenlegi európai szabályozási környezetben az adott nemzeti exporthatóságnak kell engedélyeznie a polgári felhasználást, ami Franciaország esetében már megtörtént. A német kormány azonban egyelőre nem engedélyezte a vezérlőrendszer exportját a Siemens Energynek.
– Az interjú első felében a miniszterelnök részletesen beszél a paksi atomerőmű fejlesztésének fontosságáról, így számomra nem kérdéses, hogy a fejlesztés német kormányzati blokkolása járt a fejében, megfejelve persze azokkal a konfliktusokkal, amelyek az utóbbi időben a német cementipar képviselőivel alakultak ki magyarországi telephelyeik kapcsán, de gondolhatunk a 2024-es magyar uniós elnökség megkérdőjelezésére vonatkozó német nyilatkozatra is – mondta a Magyar Hangnak Prőhle Gergely.
– Nem volt nehéz előre látni, hogy egy lényegében baloldali német kormánykoalíció jóval erőteljesebb kritikát fogalmaz majd meg politikai ügyekben Magyarországgal szemben. Különösen igaz ez egy, a Zöldek által vezetett Külügyminisztériumra. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a szintén Zöld párti gazdasági miniszter és alkancellár is politikai döntést hozott akkor, amikor Paks II építése kapcsán – egyelőre legalábbis – akadályozza a Siemens beszállítói közreműködését a projektben. Jelen pillanatban ezt tartom a legjelentősebb konfliktusforrásnak a két ország között, aminek gyakorlati következménye is van – tette hozzá a diplomata.
Arra ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy „kétarcú a helyzet”, mert közben zajlik a Honvédség modernizációja is, melynek gerincét a német hadiipari termékek beszerzése jelenti. Hozzátette azt is: a tervek szerint szintén pénteken Novák Katalin köztársasági elnök beszél a Magyar-Német Ipari és Kereskedelmi Kamara fennállásának 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen – így, ha meg is ütközött volna bárki Orbán Viktor kijelentésén, a diplomata szerint „van mivel vigasztalódni”.
– Mivel a magyar-német viszony alapjáraton is sokkal magasabb szinten volt, mint akár az orosz, akár a török, azt is fontos megnézni, hogy mihez képest tekintjük problematikusnak a jelenlegi helyzetet. A hazai energiaellátás szempontjából – különös tekintettel a paksi fejlesztésre – tagadhatatlan, hogy jelenleg Berlinnel több a vitás kérdés, mint Moszkvával. Ettől még Németország a szövetségesünk a NATO-ban és az EU-ban, Oroszország pedig háborús agresszor, aki megtámadta a szomszédunkat, Ukrajnát – tette hozzá Prőhle Gergely.
Miért pont Erdogant emlegette Orbán?
Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa szerint kormányfő mondandójából nem azt lehet kiolvasni, hogy prioritásként kezeli nyugati szövetségeseit, hanem éppen az ellenkezőjét. – A Fidesz külpolitikája 2010 óta folyamatosan arra épül, hogy hidat képezzen a kelet és a nyugat között, de ezt a jelenlegi háborús helyzetben nyilván egyre nehezebb képviselni. Ezért is hangsúlyozza ezt most a miniszterelnök. Most is azt a korábbi üzenetet közvetíti, hogy az Orbán-kormány továbbra is partnernek tekinti Oroszországot, és nem foglal állást az orosz-ukrán konfliktusban – mondta Rajnai Gergely a Magyar Hangnak.
Az elemző szerint az egyes országok geopolitikai súlyát nézve több oka lett volna Orbán Viktornak, hogy az Egyesült Államokat vagy akár Kínát említse a három olyan ország között, amelyek szerinte a fő viszonyítási pontokat jelentik Magyarország számára, nem pedig Törökországot. Törökország emlegetése ebben az összefüggésben az elemző szerint újdonságnak számít, és nyilván összefügg azzal, hogy Erdoğannak sikerült megőriznie elnöki székét a vasárnapi választáson.
– Az orbáni külpolitika-felfogás szerint Magyarország stabil szövetségesei elsősorban nem országok, hanem kormányok. A miniszterelnök többször is elmondta például, hogy akkor lesz jó a magyar-amerikai viszony, ha Donald Trump lesz az Egyesült Államok elnöke. És elképzelése szerint akkor volt igazán jó a német-magyar viszony is, amikor Németországnak konzervatív vezetése volt – tette hozzá a szakértő. Szerinte a miniszterelnök e kijelentéseivel is azt az üzenetet közvetíti, hogy nem a nemzetközi szövetségek bírnak döntő jelentőséggel Magyarország nemzetközi kapcsolataiban. Helyettük a kormányok ideológiai szövetségeit részesíti előnyben.
Rajnai Gergely szerint a három ország – Törökország, Oroszország és Németország – azért kerülhetett egymás mellé a miniszterelnök gondolatmenetében, mert Orbán Viktor olyan kontextust próbált felvázolni, ahol Magyarországnak több a barátja, mint az ellenfele. – Ha Washingtont, Berlint és Moszkvát említette volna, akkor már rosszabb lett volna az arány, hiszen a három országból kettőben az ő felfogása szerint nem barátságosak a kormányok. Ezzel szemben Erdogannal és Putyinnal is személyes és viszonylag hosszan tartó viszonyt ápol Orbán Viktor. Ezzel a kijelentésével azt jelezte, hogy ezekre a személyes viszonyokra próbálja alapozni a külpolitikáját – mondta Rajnai Gergely.