Miért nem vesszük észre a nagy változásokat?

Miért nem vesszük észre a nagy változásokat?

Műanyag szeméttel vannak tele a vizeink (Forrás: Pixabay)

Amikor Cook kapitány hajója először közelítette meg Ausztrália partjait, utasai kíváncsian lesték, hogyan reagálnak majd megjelenésükre a kőkorszaki körülmények között élő bennszülöttek. Legnagyobb meglepetésükre sehogy sem reagáltak, levegőnek nézték a háromárbócos bárkát. Túl nagy volt ahhoz, hogy valóságos legyen. Csak akkor kezdtek fejveszett menekülésbe, amikor leeresztették a csónakokat, és fegyveres tengerészek kezdtek evezni a part felé. Erről már sejtették, hogy mit jelent.

A nagy változásokat azért nem vesszük észre, mert a felfogásunkhoz képest túl nagyok. Belülről éljük át őket, együtt változunk velük. A Föld forgását sem észleljük.

Továbbá azért sem vesszük észre őket, mert túlságosan kicsinyek, lassúak. A földfelszín felmelegedésének mértéke évről évre alig mérhető. A talaj pusztulása vagy kiszáradása, az élő vizek elszennyeződése évtizedekig eltart, és mire végbemegy, kihal a nemzedék, amelynek életébe változást hozott, utódaik pedig már a megváltozott körülmények közé születnek, és azt tartják természetesnek. A földtörténeti léptékű változások nem köthetők nevezetes dátumokhoz, jeles eseményekhez. Nincs pillanatnyi aktualitásuk, tehát nem számíthatnak közfigyelemre, különösen nem a napi szenzációkra vadászó elektronikus tömegmédia korában.

Fogalmunk sincs róla, hogy mi történik velünk.

A cikk a Történelemtanárok Egyletének éves konferenciáján, október 2-án elhangzott előadás rövidített változata. 

A teljes cikket a Magyar Hang október 8-án megjelent, 2021/41. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1490 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!