A hegedű a végletek hangszere, már a megszületése sem mindennapi: a hangszerkészítés fél évezredes technológiája a tudomány és a művészet harmóniája. A magyar mesterek hagyományteremtő díjjal ismerték el a szakma legjelesebb képviselőit.
Ki gondolta volna huszonöt éve, hogy mára a fél életünket a telefonunkon töltjük majd, és a társas kapcsolatokat felváltja a virtuális jelenlét! A világ olyan gyorsan változik, hogy már a gyors változást melankolikusan nyugtázó közhely sem tudja tartani vele a lépést. Miközben felmérhetetlen tempóban száguldunk el saját magunk mellett, akad egy szakma, amely fél évezrede egy tapodtat sem mozdult. A hegedűkészítés – némi túlzással – több száz év alatt annyit változott csupán, hogy a mester ma már fel tudja kapcsolni a lámpát a műhelyében.
A hegedű titokzatos hangszernek tűnik, és minél többet tudunk meg róla, annál erősebb a gyanú, hogy még rejtelmesebb, mint eleinte gondoltuk. Már a megszületése sem mindennapi. – A hegedűkészítés a tudomány és a művészet harmóniája – mondja Faragó-Thököly Márton többszörös díjnyertes hegedű- és brácsakészítő mester. A definíció cseppet sem tűnik túlzásnak, ha arra gondolunk, hogy ami háromszáz éve néhány farönk volt csupán, az ma egy koncerttermek terét betöltő, varázslatos – és felbecsülhetetlen értékű – hangszer.
A hegedűnek sem tesz jót a magány
Mert a hegedű voltaképpen ennyi: néhány darab fa szépen megmunkálva. Elkészítéséhez három különböző fajta fát használnak. A hátlap félkemény juharból, a tető puha lucfenyőből – a legjobb a boszniai juharfa és az alpesi lucfenyő –, a fogólap és általában a szerelék pedig ébenfából készül. A tető és a hát külső felületét domborúra, a belsejét homorúra formálják, e két felszín között keletkezik a hang. A húrok rezgésbe hozzák a tetőlapot, majd a rezgés a hátlapra terjed át, végül a hangnyílásokon át megrezegteti a levegőt: a hegedű teste, valamint az üregben elrejtőző apró alkatrészek, a lélek és a gerenda összjátékából megszületik a zenei hang.
Ahogy nincs két egyforma ember, úgy minden hegedű is egy-egy külön világ.
• Milyen állapotban van a magyar hangszerkészítő szakma?
• Miért nem nyugodt a komolyzenei koncerteket látva Kőrösi Ferenc, a díjazott hegedűkészítő?
• Meddig lehet társa a muzsikusoknak a hegedű?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
