„Mint phoenix, hamvaiból kikelt”

„Mint phoenix, hamvaiból kikelt”

Rousseau: Vallomásaim és A társadalmi szerződés (Fotó: Magyar Hang)

Jean-Jacques Rousseau idején, a XVIII. század derekán ugyan épp nem virágzott a magyar nyelvű könyvnyomtatás, az 1770-es évektől kezdve viszont fokozatosan javult a helyzet. Annyira legalábbis, hogy Budán és Pesten egyre több nyomda kezdett működni, illetve megjelentek az első magyar nyelvű lapok is. A másodikként elindított bécsi Magyar Kurírban (1786–1834) pedig máris találkozhattak az olvasók a század egyik legfontosabb filozófusának nevével.

Többek közt az 1794. évi 46. számban, amiben arról írtak: „De Brie Jánosnak javaslására azt végzette a’ N. Gyüllés, hogy Emille és Ermenonville osztályoknak lakosai vigyék azon alkalmatossággal az említett nagy Filosofus hamvait, urnát, az az, magában záró edényt. Ebből ki tettzik, meily nagy tisztelettel légyen a' Fr. nemzet Rousseau iránt, a’ ki, a’ mint a’ túdós világ jól tudja, eggy vólt e’ folyó században élt és irt nevezetesebb naturalisták közzül. Kedvességét felettébb nevelte, a’ miólta a’ Frantzia nemzetnek mostani bálványa Robertspierre őtet, mint az atheusoknak, avagy istent tagadóknak leg nagyobb ellenkezőjét magasztalta.”

A Kurír mellett beszámolt Rousseau tevékenységéről a Hírmondó is, majd 1817 után a Kultsár István által elindított Hasznos Mulatságok mellett mind több másik lap. A Társalkodó 1832-ben fel is tette a kérdést: „Mit teve ezen időszak, mellynek, régóta szokva lévén a’ Voltairejéhez, most egyszerre Rousseau' hatalmas szavát kellett hallania?”

 

Erről is olvashat a cikkben:
• Mennyiért lehetett megvenni Rousseau köteteit a századelőn?
• Milyen titkokat rejtettek a Lakner Dávidhoz került százéves könyvek?
• Hogy változtak a különböző kiadások?