Megfenyegette az Erdélybe betörni kész románokat, a nemzetközi elköteleződéseinket kiegyensúlyozandó pedig közeledett volna a kelethez is, ki lehet ő? Ha csak ennyit írunk, a mai közéleti elfogultságok nem segítenek megadni a helyes választ. Keressünk a nacionalista politikusok között? Netán a szélsőjobboldalon lesz a megoldás? Hatos Pál jellemezte úgy előbbi fenyegetést nemrég a Válasz Online-on: az Wass Albertnek is becsületére vált volna.
Mindebből sokan már kitalálhatták, hogy valójában egészen másfelé érdemes kutakodni. Hatos ismerői azt is tudhatják, merre: 150 éve született és 70 éve halt meg a „vörös gróf”, Károlyi Mihály. Az, akinek nevéről keveseknek ugranak be a fentiek, annál gyakrabban az „áruló” jelző. Trianont szokás emlegetni, és a baloldali miniszterelnök-államfő abban játszott felelősségét, hovatovább bűnösségét.
A Horthy-éra után Kádárék persze egészen másképp álltak hozzá, kultuszt teremtettek az őszirózsás forradalom köré, nyilvánvalóan annak a kornak is megvolt a maga hamis Károlyi-képe: társutasként állították be, vívódásait kihagyták a képből. Az egykori kormányfő megítélése a NER tizenötödik évében, ha csak a nagypolitikát nézzük, hasonlóan féloldalas lehet(ne). A politikus Kossuth téri szobra körüli perpatvarból, képviselői megnyilatkozásokból nem is következik más. A történészi recepció viszont már jóval korrektebb.
• Milyen ügyben van történészi vita Csunderlik szerint Károlyiról?
• Tehetett volna Trianon ügyében többet?
• Miért lehetett népszerű annak idején Károlyi?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
