Mit csináltak a magyar EP-képviselők ebben a ciklusban?

Milliókat visznek haza, de vajon mi alapján lehet megítélni, hogy jól dolgoznak-e az európai parlamenti (EP-) képviselők? Ennek jártunk utána Bíró-Nagy András, a Policy Solutions igazgatójának segítségével és az érintettek megkérdezésével.

Sokféle módon lehet valaki hatékony EP-képviselő. Bíró-Nagy András tapasztalata szerint azok végzik jól a dolgukat, akik már kijutásuk előtt kitalálják, milyen területre kívánnak majd fókuszálni, inkább szakpolitikai vagy politikai munkát szeretnének végezni. Például miután az EP-ben főként a szakbizottságokban folyik a munka, érdemben hozzá lehet járulni az uniós jogalkotáshoz, és az ilyen típusú munka alkalmas arra, hogy valaki hosszú távon felépítse magát mint európai politikus. Ezért volt nagy érték például a Fidesznek Szájer József, aki 2004-től egészen a 2020-as ereszes jelenetig meghatározó arcuk volt kint, de Járóka Lívia és Gál Kinga is már húsz éve EP-képviselő.

Sokak szerint jó ugródeszka

Mások az összeurópai ügyek képviselete helyett továbbra is nemzeti politikusként tekintenek magukra, és Brüsszelben is főként a magyar ügyekkel foglalkoznak, vagyis inkább a nemzeti politikát alakítják azzal, hogy hazabeszélnek. Bíró-Nagy András szerint sokan ugródeszkaként tekintenek az EP-mandátumra, hogy aztán hazatérve „magasabb polcra” kerüljenek. Például Schmitt Pál és Áder János is az EP-képviselőség után lett köztársasági elnök, de a kegyelmi botrányba belebukó Varga Judit is Brüsszelben dolgozott EP-képviselők asszisztenseként, mielőtt kormánytag lett. 

• Miért olyan fontos az EP a kisebb pártoknak, és mennyi pénzt hozhat?
• Mi az, amiről egy brüsszeli képviselőnek sem szabad elfelejtkeznie?
• Hogyan látják saját munkájukat a magyar EP-képviselők?