Egyre jobban körvonalazódik Joe Biden amerikai elnök sajátos külpolitikai irányvonala, amelyet sokan csak Biden-doktrínaként emlegetnek, utalva James Monroe, Harry Truman, Lyndon Johnson és más amerikai elnökök karakteres külpolitikai szándékaira. A demokrata párti amerikai elnök persze sosem csinált titkot abból, miként látná jónak az Egyesült Államok szerepvállalását a világban. Ám sokan most abban bíznak, hogy az új amerikai vezetés elnézőbb lesz velük, mert előbb vagy utóbb szembesülniük kell a realitásokkal, vagyis azzal, hogy Washingtonnak szüksége van rájuk.
De mit is tartalmaz pontosan a Biden-doktrína? Az amerikai elnök az elmúlt hónapokban többször is hangsúlyozta, hogy jelenleg a demokráciák és az autoriter rezsimek harcának lehetünk tanúi az egész világon, amelyet az előbbinek kell megnyernie, mert ha ez nem így lesz, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Hogy mely országokra gondolt Biden, azt nem nehéz kitalálni, mivel a júniusi brüsszeli NATO-, majd EU-csúcson egyértelműen megnevezte Kínát és Oroszországot.
Ez önmagában még nem jelentene határozott fordulatot a Trump-érához képest, hiszen a valamikori republikánus elnök maga is ellenségesen viszonyult a két nagyhatalomhoz.
• Miben más Biden, mint Trump?
• Mennyire talál szövetségeseket magának?
• Mit kezd a diktatúrákkal?
A teljes cikket a Magyar Hang július 9-én megjelent 2021/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
