És néha előfordul az is, hogy egy-egy nemzedék legjobbjai állnak a politikai mozgalmak élén. A tisztánlátók, a feddhetetlen jellemek. Hogy akkor mi van. Május 8-án 164 esztendeje, hogy Teleki László főbe lőtte magát. Pontosan egy évvel és egy hónappal Széchenyi István öngyilkossága után. Az egyik a főrendi ellenzék mérsékelt, a másik a radikális irányzatának volt a vezéregyénisége a reformkori országgyűléseken. Politikai következetességük, európai műveltségük pályatársaik fölé emelte őket. A szabadságharc bukása után egy évtizeddel Teleki Párizsban a magyar emigráció egyik vezetője, Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetből küldözgeti röpiratait, cikkeit és leveleit, a hazai ellenállás szálait szövögeti. A monarchia Solferinónál elszenvedett veresége óta mindenki változásokra készül. Az újjáéledő majd meghiúsuló remény éveiben ők ketten a régi Magyarország végérvényes végét ismerik fel. Új korszak kezdetét, amelyben nekik nincs többé helyük.
Teleki László története a kevésbé ismerős, megpróbálom röviden elmesélni. Fordulatai kalandregénybe illenek, aki akar, tanulságokra is bukkanhat benne. 1848 nyarán Batthyány Lajos küldi őt követként Párizsba: ott szembesül a rideg valósággal. Hogy a francia forradalmi kormány lényegesen több rokonszenvet tanúsít a magyarok által szerintük elnyomott szerb és főleg román nemzetiség iránt, mint irántunk, akikben valami katolikus szlávokat sejtenek. Hogy a brit kormánynak – Lord Palmerston külügyminiszter szavaival – „nincs tudomása Magyarországról, csak mint az Osztrák Császárság alkotó részéről.” Hivatalos minőségében ezért egyik országban sem fogadják, magánszemélyként tárgyal a miniszterekkel.
Jó viszonyt ápol a Czartoryski herceg vezette befolyásos lengyel emigrációval, akiknek beígéri valamennyi szláv nemzetiség teljes egyenjogúságát. A románokkal a konföderáció lehetőségéről tárgyal. „Nem csak Austria halt meg”, figyelmezteti Kossuthot ’49 májusában, „hanem Szent István Magyarországa is. (…) A népek nemzetiségi életet kívánnak élni”, írja és a nemzetiségekkel való megegyezést sürgeti, akik párisi tapasztalatai szerint „sokkal inkább kívánnak velünk egyezkedni, mint Austriával.” Ezzel ki is vívja a címzett rosszallását.
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
