Mosolyog a Kúria elnöke

Sehol nem létezik a kormánytól, a politikától teljesen független igazságszolgáltatás, még a fejlettebb demokratikus országokban sem. A kormány parlamenti többségének mindig lehetősége van arra, hogy megszabja a bíróságok költségvetési kereteit, és ha elégedetlen a bíróságokkal, akkor például a pénzforrások csökkentésével tudja kifejezni rosszallását. A kormányoldal parlamenti képviselői a bírósági szervezetrendszert alakíthatják úgy, hogy növekedjen a végrehajtó hatalom befolyása – például a kinevezések révén – a bíróságok felett. Az USA-ban az elnök joga javaslatot tenni az ottani Legfelsőbb Bíróság tagjaira, akiknek megválasztását gyakorta kísérik heves politikai viták. Így volt ez Donald Trump előző elnök esetében is, ő a demokraták egyetértése nélkül javasolt három bírót a legfontosabb bírói testületbe, akiket a republikánus többség meg is szavazott. Mégis: ha a választópolgárnak már az iskolai évei alatt a fejébe verik a hatalommegosztás elvének fontosságát (a bírói hatalom, a végrehajtó és a törvényhozási hatalom szétválasztását), és a fősodratú média is fontos értéknek látja és láttatja a bírói hatalom minél nagyobb függetlenségének megteremtését és megőrzését, akkor nagy kockázatot vállal az a vezető, aki megpróbál fittyet hányni erre az elvre (erre jó példa a Netanjáhú-kormány bírósági reformja elleni, hatalmas izraeli tüntetéssorozat).

A magyarok többségének viszont nem különösebben fontos a hatalommegosztás montesquieu-i elve, ezt bizonyítja, hogy a bíróságok végrehajtó hatalomtól való függetlenségét csorbító kormánypárti parlamenti többség döntései miatt nem vonultak tömegek az utcára. Pedig az Orbán-rendszer első legfontosabb lépései közé tartozott az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, a bírói nyugdíjkorhatár leszállítása – így a nem tetsző bírósági vezetőktől való megszabadulás egyszerű módja –, ami egy fejlett demokratikus politikai kultúrával rendelkező országban nagy tömegek kivonulását eredményezte volna. Az ellenzéki szónokok ugyan kifejezték ellenérzéseiket a sajtótájékoztatókon és a parlamenti üléseken, de hiába, leszavazták őket.

• Miért nem fontos az embereknek a bíróságok hatalomtól való függetlenségének elve?
• Miért nem tekinthető a NER valódi demokratikus jogállamnak?
• Mit mutat Varga Zs. András viselkedése?

A teljes cikket a Magyar Hang április 6-án megjelent, 2023/14. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!