Nagy találkozó készülődik: mi lesz az Elgin-márványokkal?

Hamarosan találkozik egymással a brit és a görög kulturális miniszter, hogy az Elgin-márványokról tárgyaljanak. A találkozó a görögök számára fontosabb, a briteknek tökéletes lenne, ha a jelenlegi patthelyzet örökké fennmaradna. Az akropoliszi Athéné-templom ellopott-megmentett (a megfelelő opció nézőponttól függően aláhúzandó) frízeiről és szobrairól van szó, amelyeket a XIX. század hajnalán Elgin hetedik grófja egyszerűen leszereltetett az athéni műemlékről, és a British Museumba importált. A görögök persze visszakövetelik az eltulajdonított kincseiket. A megoldhatatlan dilemmában a szavak szintjén divatos a görögök mellé állni, de legbelül sokan elégedettek a jelenlegi helyzettel.

Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO közzétette, hogy sikerült tető alá hozniuk a rég várt találkozót a brit és a görög kulturális miniszter között, amire hamarosan sor fog kerülni. Egy hosszú ideje húzódó kultúrdiplomáciai konfliktus végére próbálhatnak meg pontot tenni. Persze a valóságban gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy mindkét fél számára kielégítő kompromisszumra jussanak, hiszen itt nincs arany középút: a britek egy apró precedenst sem engedhetnek meg (legalábbis így érzik), mert azzal olyan dominóeffektus venné kezdetét, amelynek a vége a biztos összeomlás lenne számukra.

Az UNESCO sem túlságosan bizakodó. A szervezethez először 1984-ben fordultak a görögök abbéli igényükkel, hogy kérik vissza az Elgin-márványokat. Ezután azonban évtizedekig semmi sem történt, mígnem tavaly szeptemberben az UNESCO azt tanácsolta a feleknek, hogy „intenzívebb erőfeszítést tegyenek annak érdekében, hogy kielégítő megoldást találjanak erre a régóta fennálló problémára”. Ennyit sikerült haladni az elmúlt 38 évben.

• Mi a brit és mi a görög álláspont?
• Pontosan hogyan is kerültek a British Museumba a márványok?
• Mi lehet a megoldás? Lehet egyáltalán?