„Több értelme lenne kevesebb tananyagot megtanítani, de azt alaposabban”

Túl sok a tananyag és túlságosan leterheltek a diákok, az önálló tanulás és a gondolkodás támogatására viszont nem ad elég teret a közoktatás, és ezen a legtöbb pedagógus véleménye szerint nem javított, inkább rontott a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv – derül ki a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által megrendelt kutatásból. A felmérésből egyelőre nem készült el az elemzés, a szakszervezet azonban megosztott néhány adatot a Magyar Hanggal. Ez alapján a tanárok többsége úgy gondolja: nem javított a 2020-as Nemzeti Alaptanterv azokon a problémákon, amelyek a gyakorló tanárok szerint továbbra is léteznek, és hátráltathatják az oktatás eredményességét. Ilyen a túl nagy tananyagmennyiség – erről a problémáról egyébként már régóta beszélnek a pedagógusok és a szakmai szervezetek. 

Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke úgy látja: a gyakorlati tapasztalatok is megerősítik a kutatás eredményét. – Egy első osztályos diáknak 30-40 évvel ezelőtt nem volt több órája heti húsznál, ma ez a szám 26-27 óra. Egy 11. osztályos tanulónak 37 tanítási órája van hetente a tanterv szerint, és ebben nincs benne az otthoni felkészülés, az esetleges különórák, a tehetséggondozás, a sport, a zene. Ez értelmetlen. A pedagógus kollégák visszajelzése is az, hogy több értelme lenne kevesebb tananyagot megtanítani, de azt alaposabban – mondta a Magyar Hangnak a szakszervezeti vezető. A kérdőívben a válaszadók összesen 76,1 százaléka vélekedett úgy, hogy valamilyen mértékben csökkenteni kell a tananyag mennyiségét a nevelési célok elérése érdekében.

A tanulók terhelése a válaszadó tanárok 51,3 százaléka szerint határozottan, 38,4 százaléka szerint pedig inkább magas, vagyis csaknem 90 százalékuk szerint magas a terhelés a magyar közoktatásban, és csak 5,5 százalék válaszolta azt, hogy a terhelés éppen megfelelő. A Pedagógusok Szakszervezete minden kérdésnél külön rákérdezett arra is, hogy változtatott a gyakorló tanárok szerint a helyzeten a 2020-ban bevezetett Nemzeti Alaptanterv és a kerettantervek. Ezt a kérdést az is indokolta, hogy 2025-ben jött el az ideje a Nemzeti Alaptanterv – jogszabályban kötelező – felülvizsgálatának. Ez több éves folyamat is lehet, legutóbb a Belügyminisztérium azt reagálta a Magyar Hangnak: lapunk kérdései „idő előttiek” azzal kapcsolatban, hogy pontosan milyen bizottság vagy testület végzi majd az alaptanterv felülvizsgálatát, és várhatóan mely személyek és szervezetek lesznek a tervek szerint ezeknek a tagjai. Ám azt is jelezte a minisztérium: az oktatási államtitkárság megkezdte a NAT felülvizsgálatának előkészítését. Totyik Tamás ezt úgy kommentálta: nem teljesen biztos abban, hogy 2025-ben érdemben megkezdődne a felülvizsgálat, mivel általában konfliktusokkal terhelt folyamatról van szó, 2026 pedig választási év, így a szakszervezeti vezető elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány úgy látja majd, hogy nem áll érdekében frontokat nyitni az oktatás területén. A szakszervezet mindazonáltal aktívan szeretne részt venni a NAT felülvizsgálatának folyamatában, ezzel kapcsolatban számos javaslatot is megfogalmaztak már. A kutatást is azért rendelték, hogy nagyobb számú pedagógus álláspontjával a hátuk mögött vághassanak neki ennek a tárgyalási folyamatnak.