Pápának lenni sem könnyű. Nem elsősorban azért, mert az egyházfő 85 éves lesz decemberben, és szóba sem kerül a nyugdíj, nem is azért, mert nemrégiben operálták, s lábadozása közben is egyre-másra teljesíti hivatalos feladatait. Emberfeletti teljesítmény. Az Anyaszentegyház az egyik legrégebbi ma is működő intézmény, történelmi befolyása az emberiség életére párját ritkítja, és ma is jelen van az egész glóbuszon. Deklaráltan nemzetfeletti – egyetemes, azaz katholikosz – és 24 órás szolgálatban van. Az egyház feje – nem alhat.
Ferenc pápa hazánkba jön, de hangsúlyozottan nem „országlátogatásra”, noha a bejelentéskor úgy fogalmazott, hogy mivel Budapest közel van Pozsonyhoz, akkor már miért ne menne el Szlovákiába… és nem pár órára, hanem három napra… bizony, országlátogatásra. Szlovákiába.
Szemben a nagy hagyományú magyar katolikusellenesség tévképzetével, a Szentszék igencsak tájékozott a világ és főleg a katolikus egyház belügyeiben. Jobban ismerik a Magyar Katolikus Egyház belső állapotát, mint a magyarság elsöprő többsége.
Természetesen reálisabb képet alakítottak ki maguknak a magyar politikai helyzetről is, mint honfitársaink többsége. Ennek fényében a cirka tízórányi budapesti látogatás folytatásaképpen megejtendő háromnapos szlovákiai út: letaglózó magyar kudarc. Az 5,5 milliós Szlovákiára tízszer annyi időt fordít az egyházfő, mint a 9,7 milliós Magyarországra.
A sok százados rossz rutin folytatása lenne, ha most megsértődnénk. A sérelmi politizálással mindig csak magunknak ártottunk. Becsületesen meg kell kérdeznünk önmagunktól, miért történik így.
Szlovákia lakosságának 62 százaléka római katolikus, ugyanez Magyarországon 37 százalék – volt 2011-ben, ami 15 százaléknyi csökkenés a 2001. évihez képest; és azóta eltelt újabb tíz év. Szlovákiában igencsak népesek a közönséges, úgynevezett évközi vasárnapi szentmisék, hazánkban a legvallásosabb településeken sincsen 10 százalékos részvétel. A Szentszék évente bekéri a hitbuzgalmi adatokat (keresztelés, esketés, temetés stb.) – pontosan tudják, mi a helyzet. Azt is tudják, hogy nálunk már a papság is elfogyóban, ellentétben Szlovákiával. A Szentszék figyel a részletekre.
A látogatás mottója: „Máriával és Józseffel a Jézushoz vezető úton” – és központi motívuma az ország patrónájának, a Hétfájdalmú Szűzanyának az ünnepe, szeptember 15-e, ami ott hivatalos munkaszüneti nap. És ez csupán az érem egyik oldala. Rómában is olvasnak újságot, jól emlékeznek, hogy Bayer Zsolt, Orbán fő megmondóembere demens vénembernek vagy gazembernek nevezte a szentatyát, jól tudják, hogy zárt ajtók mögött a Fidesz-rezsim erős emberei igencsak tiszteletlenek az egyháziakkal szemben, hogy a kormányzat pénzzel zsarolja a hierarchiát, hogy Orbánék rendre önkényesen értelmezik a keresztény tanítást. És mivel Krisztus egyháza egyetemes, Róma elvből sem tud odaállni egy olyan kormányzat mellé, amelyik – éppen a kereszténységre hivatkozva! – dermesztően antihumánus megnyilatkozások hosszú sorával vétette észre magát az elmúlt hat évben.
Ferenc pápa idejön, és találkozik Orbán Viktorral. Ebből a Fidesz győzelmi jelentéseket fog fabrikálni, noha nincsen ebben semmi különös, a szentszéki diplomácia alapelve, hogy a pápa mindenkit fogad. Nem az a kérdés, hogy találkoznak, hanem hogy mit fog mondani a szentatya a magyar politikai vezetésnek. A Szentszék diplomatikus, a magyar kormányzat nem – tehát nyugodtan beárazhatjuk, hogy a találkozóról a Fidesz győzelmi jelentésekkel fogja telekürtölni a sajtót. Ezekkel nem lesz érdemes törődni.
Annál érdekesebb, hogy mit fog mondani a pápa a nyilvános szentbeszédében. Az ünnep természete miatt ez a beszéd bizonyosan erősen teológiai lesz, az igazi kérdés, vajon mennyiben hozza szóba a pápa az egyház társadalmi tanítását. Ha igen, akkor vélhetően az évek óta határozottan képviselt fő üzenetei hangzanak majd el: a szülőföldjükről elűzöttek és az éghajlatváltozás kárvallottjai iránti megértő segítőkészség, a szegények és a mai globális gazdaság fenntarthatatlansága miatti változtatás sürgetése várható.
Ezzel szemben a Fidesz majd a „kereszténység védelme” című lemezt fogja lejátszani, illetve hogy mennyire környezetvédő. Ha viszont a pápa elmegy odáig, hogy az egyház társadalmi tanításának más, szintén hangsúlyos elemeit is megemlíti – ezek: a korrupció bűnös volta, a demokratikus jogok és intézmények védelme, a személyi szabadság, az emberi méltóság tisztelete, a rágalmazó, gyűlölködő, elzárkózóan nacionalista kormányzás elítélése, a gyermekek, különösen a szegény gyermekek segítése, a betegek, hajléktalanok, nyomorgók helyzetének javítása és az abortusz elítélése stb. –, akkor bizony már kormánykritikát fogunk hallani.
Egyébként Orbánéknak kifejezetten szerencséjük van, hogy nem Szent II. János Pál pápa jön el közéjük. Ő ugyanis határozottan elítélte a korrupt kormányokat, egyben folyamatosan emlékeztetett a Feltámadott tanítására: „Ne féljetek!” Ne féljetek kiállni az Igazság mellett, ne féljetek elsöpörni a képmutatókat, a rágalmazókat, a hamis tanítókat!
Hogy milyen gusztustalanul egyházellenes a mai politikai szféra, azt tökéletesen jelzi, hogy most, a pápalátogatás előestéjén a fideszes pártkatona, Polt Péter újrakezdeni rendelte a kalocsai pedofilgyanús pap miatti nyomozást, és erre azonnal rárepült Vadai Ágnes DK-alelnök, aki beígérte, hogy a kormányváltás után majd ők, a mai ellenzék fogják kinyomozni a „pedofil papokat”. Tökéletes összjáték: a Fidesz az „egyházvédő” szerepében tetszeleghet, a DK pedig begyűjtheti az egyházgyűlölők voksait.
Ebből a Magyar Katolikus Egyház csak rosszul jöhet ki. Vagy így, vagy úgy, de a torkán lesz a kés. Hívő honfitársaim, ideje felszabadulni már.
Olvasna még Reichert Jánostól? Kattintson!
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2021/36. számában jelent meg szeptember 3-án.
