Oroszország még májusban megindította azt az offenzíváját, amelynek keretében nagyobb területet foglalt el a háborúban, mint 2022 óta bármely hónapban. Az előrenyomulásból ráadásul az látszik, hogy az oroszok az eddig már elfoglalt vagy követelt öt ukrajnai terület mellett – vagyis a Krím, illetve Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyén kívül – három további régiót próbál meghódítani. Most már az orosz hadsereg Szumi, Harkiv és Dnyipropetrovszk megyét is támadta, eltérő sikerekkel. Az orosz nyári offenzíva június elején aztán teljes fokozatba kapcsolt. Azóta az ukrán fegyveres erők folyamatos rakétatűz és dróntámadás alatt vannak. Aggasztó fejlemény, hogy Moszkva egyre sikeresebb abban, hogy elvágja az ukrán katonákat az utánpótlási vonalaktól, és több helyen bekerítéssel fenyegesse őket. A tüzérségi támadások alapján az oroszok fő erőfeszítései a Donyeck megyei pokrovszki járásban összpontosulnak, ahol egyre nagyobb nyomás alatt vannak az ukrán erők.
Mindez csak tetézi, hogy a nyugati fegyverszállítások jelentősen csökkentek a tavalyi évhez képest, miközben az orosz hadiipar rohamtempóban bővült. Tovább rontja a helyzetet, hogy ez idő alatt sok ukrán dandár már olyannyira leépült, hogy alig tudnak harcolni, nincsenek fegyvereik és katonáik. És hogy Ukrajna számára a körülmények még ennél is nehezebbek legyenek, az amerikaiak újabban a közel-keleti válságövezetbe irányítják a Kijevnek már beígért fegyvereket, hogy megvédjék első számú szövetségesüket a régióban, Izraelt (legutóbb a nagy hatékonyságú Vampire légvédelmi rendszerekkel tettek így).
• Mi szól az ukránok mellett?
• Miért gondolják az elemzők, hogy az oroszok már nem képesek nagyobb áttörésre Kelet-Ukrajnában?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
