Az afrikai országok türelme lassan elfogy. Hiába ígérgetik a gazdag államok, hogy elég pénzt biztosítanak a (nagyrészt általuk okozott) klímaváltozás káros hatásainak mérséklésére, a források akadozva, gyakran hiányosan érkeznek. Pedig Afrika éghajlatának megőrzése nem a kontinens lakóinak belügye – a migrációs válsággal küzdő Európa számára szintén létkérdés.
Bár Afrika a világ szén-dioxid-kibocsátásának csupán 4 százalékáért felelős, a kontinens az átlagnál is nagyobb mértékben szembesül a klímaváltozás káros hatásaival. A hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a világ más tájain, egyre gyakoribbak és pusztítóbbak a trópusi viharok, míg a szárazságok egyre hosszabbak. Az afrikai országok vezetői úgy gondolják, hogy a legnagyobb természeti károkat okozó államoknak nagyobb részt kellene vállalniuk a kontinens klímakárainak mérsékléséből. A gazdag országok ugyan évek óta ígérgetik, hogy előteremtik a válság kezeléséhez szükséges forrásokat a szegény afrikaiak számára, de nem vagy csak nagyon akadozva teljesítik a vállalásaikat.
A türelem mostanra elfogyott. Az afrikai blokkot képviselő tárgyalók arra készülnek, hogy az ENSZ november közepén Egyiptomban megtartandó éves klímacsúcsán érnek el áttörést. Ennek az egyik fő témája ugyanis az lesz, hogy miként vállalhatnak nagyobb és hatékonyabb szerepet a klímaváltozást okozó tevékenységekből hasznot húzó országok a szegények megsegítésében. És itt nemcsak arról van szó, hogy több pénzt kell juttatni Afrikának, hanem arról is, hogy azt hatékonyabb programokra kell költeni.
• Miért fulladt kudarcba az erdősítés
• Hogyan tervezték újra a Nagy Zöld Falat?
• Miért áll Európa érdekében a vállalkozás sikere?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
