Nem jöttek a négerek, sem a gyilkosok

Az a neve, hogy mozgó harangláb. Azt fényképezem a Nógrád megyei Terény községben, amikor lefékez mellettem egy autó, és kiszáll belőle egy férfi, majd határozott léptekkel elindul felém. – Nézze, közterületen vagyok, csak ezt a magyar és a szlovák nép közötti barátságot jelképező műalkotást nézegetem – fogalmazok előre magamban, de csak idevet egy mosolygós hellót, és ő is megáll fotózni. Amerikai, errefelé kirándulgatnak, meglátta a bárkát formázó haranglábat, meg kellett állniuk. Helló, népek barátsága!

A Tisza elsodorja?

A helyzet nem ennyire kedélyes, bő egy éve fogadta el még a fideszes többségű Országgyűlés az önazonosság védelméről szóló törvényt, amire építve az önkormányzatok – az itteni is – szigorú feltételeket szabhattak a betelepüléshez. Itt például félmillió forintot kérnek az ideköltözni szándékozóktól, amit az új lakók később visszakaphatnak, ha nem sértik meg az együttélés szabályait. Jogvédők szerint a nyíltan cigányellenes, finomabb megfogalmazásban szegényeket diszkrimináló törvény a tulajdonhoz való jog, valamint a szabad mozgáshoz és tartózkodási hely megválasztásához való alapvető jog korlátozása. A civil szervezetek figyelemfelhívása és a sajtóban megjelent beszámolók – mi is több helyen jártunk, köztük itt, Terényben is – után a kormányhivatalok idén év elején elkezdték felülvizsgálni a rendeleteket, és több esetben törvényességi felhívást adtak ki. Az RTL gyűjtésében az áprilisi parlamenti választások óta már 29 település törölte az önazonosságról szóló rendeletét, más helységeken pedig finomítottak a szigorításokon. Mint később megtudom, itt is.

Terény korábbi szigorú feltételrendszere azért különösen érdekes, mert hivatalosan kihalófélben van. A problémát átérezve a falu vezetése 2013-ban ingyenes lakhatást ígért azoknak a családoknak, akik hajlandók ideköltözni, az elnéptelenedés problémáját azonban ez nem oldotta meg. A községben 2011-ben 381-en, 2022-ben 355-en, tavaly pedig már csak 343-an éltek. Erre jöttek a beköltözési szigorítások.