Vérszegénynek tűnik, de ez még nem is a teljes program

A közös kormányzásra készülő ellenzéki pártok képviselői jelenleg igen intenzíven gyűrik egymást, hogy kialakuljon az a gazdasági program, amely meg is valósítható. Nem egyszerű a feladat, mert a különböző irányokból érkezők különböző területekre helyeznék a hangsúlyt – így kommentálta lapunknak Bod Péter Ákos közgazdász, akadémikus azt a közös gazdasági programot, amelyet még szilveszter előtt mutatott be az Orbán-kormány leváltására készülő ellenzéki összefogás négy politikusa.

Többek között a személyijövedelemadó-rendszer igazságosabbá tételét (adóemelés nélkül), európai minimálbért, tisztességes közbeszerzési rendszert és a korrupció visszaszorítását ígérték. Kormányváltás esetén eltörölnék a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokról szóló törvényt, és felülvizsgálnák azokat a beruházásokat, amelyeket ennek keretében hajtottak végre. Elszámoltatnák a politikusokat is, átláthatóvá tennék a vagyonukat, vagyonosodásukat, és Magyarország csatlakozna az európai ügyészséghez. Nagyjából ennyiben foglalható össze a Varju László (DK-alelnök), Z. Kárpát Dániel (Jobbik-alelnök), Tordai Bence (a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese) és Ilyés Márton (a Momentum elnökségi tagja) által ismertetett program, amely joggal kelthet sokakban hiányérzetet, sőt aggodalmat. Elég vérszegénynek tűnik ugyanis, miközben a kormánypárti média egyre erősebben sulykolja azt a narratívát, hogy az ellenzéki oldalon békétlenség van, a pártok elégedetlenek a közös miniszterelnök-jelölttel, sőt, egyenesen lecserélnék őt.

• Tényleg csak abból áll az egyesült ellenzék gazdasági programja, ami a december végi sajtótájékoztatón elhangzott?
• Hogy állnak a pártok közötti tárgyalások?
• Miért lehetnek joggal idegesek az ellenzéki összefogás hívei?

A teljes cikket a Magyar Hang január 7-én megjelent 2022/2. számában találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online.