Rosszul kezdődött az év a hatalom számára, és rosszul is folytatódott. Magyar Péter már az újév első óráiban magához ragadta a kezdeményezést, miután a köztársasági elnök volt szíves azt az ostoba hibát elkövetni, hogy – a magyar hagyományokkal szakítva – köszöntőbeszédét karácsonyra hozta előre, így a Tisza Párt elnöke felismerte, hogy eljött az ő ideje, majd ő szónokol Sulyok Tamás helyett is. Napokon át Magyar beszéde – főleg az előre hozott választások követelése – határozta meg a politikai napirendet, a kormányoldal csak kullogott az események után. Érdeklődéssel várom, kitart-e az elnök úr a hagyomány megtörése mellett, vagy inkább visszatér az újévi beszéd hagyományához, nehogy már Magyar egyedül uralja megint a következő, 2026-os év – a választási év! – első napjait. Ejnye, de akkor elismerné az elnök, hogy bakot lőtt egy évvel azelőtt. Sehogy sem jó…

Folytatódott a problémasor Orbán Viktor indiai pihenésével. Nem mintha a kormányfőnek ne lenne joga szabadságot kivenni, de az indiai útnak volt mégis lebukásszaga volt, ugyanis a kormányfő kommunikációs csapata nem tartotta szükségesnek, hogy az útról előzetesen értesítse a közvéleményt. Így amikor Hadházy Ákos független ellenzéki képviselő egy helyi újság fényképei alapján a Facebookon közzétette a miniszterelnök indiai tartózkodásáról szóló hírt, volt meglepetés. A zavart fokozta, hogy a kormányfő sajtósa, Havasi Bertalan eleinte nem volt hajlandó nyilatkozni, végül a további kommunikációs kár elkerülése érdekében maga a miniszterelnök volt kénytelen tájékoztatni a Blikk olvasóit az útjáról, és biztosítani az ország népét, hogy az utat ő fizette.