A berlini fal leomlása után a kelet-németek idegennek érezték magukat a saját hazájukban, és ez sokaknál a mai napig megmaradt – mondta a Magyar Hangnak Ingo Schulze író, a kortárs német irodalom egyik legfontosabb alakja, akit előszeretettel neveznek az újraegyesítés krónikásának.
A Drezdában született alkotó műveinek középpontjában az 1989–90-es politikai fordulat, illetve Kelet és Nyugat máig tartó egyenlőtlenségének problémája áll. Legújabb, magyarul szeptemberben megjelent regénye, a Jóravaló gyilkosok is ezt a témát járja körül, főszereplője Norbert Paulini drezdai antikvárius, aki a szabadság érkeztével váratlanul elveszíti régi életét, az új kihívásokra pedig extrém válaszokat ad: a könyvek embere a szélsőjobb ideológiáiban keres menedéket.
Ingo Schulze szerint az újraegyesítés után eleinte az elfogadás jellemezte a „keletnémet” társadalmat, nyitottak voltak az újra, később beletörődtek, hogy idő kell a változásokhoz, 10– 15 év elteltével azonban már mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy az aktuális állapot nem átmeneti időszak, hanem az új norma. – Ez a felismerés sokakat arra késztetett, hogy bezárkózzanak, és elkezdjenek nemet mondani. Nemet a más kultúrákra, nemet a bevándorlásra és legújabban nemet a koronavírus elleni vakcinára is.
• Hogyan válik egy humanista antikvárius szélsőséges gyűlölködővé?
• Miben hasonlít a berlini fal leomlása és Kabul eleste, és mit jelez mindez a Nyugat számára?
• Miért kockázatosabb a régmúltról írni, mint az aktuális eseményekről?
• Miért csapnivaló sakkjátékos Ingo Schulze?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!