Elinflált német befolyás

Nem ezekben az években éli Németország befolyása a fénykorát, és ez a német társadalom számára is érzékelhető. A Körber-Stiftung már 2023-ban azt mérte: a lakosság 57 százaléka szerint teret vesztett az ország a megelőző két évben. Ennek okai között az ország gazdasági teljesítményének csökkenését kell keresni, de azóta a politikai stabilitás hiánya is feltűnővé vált. A gazdaság gyengélkedése – 2023 után tavaly is zsugorodott az ország teljesítménye – más területekre, így a politikai és társadalmi viszonyokra is kihat, ahol nyilvánvalóak a feszültségek. A migrációval kiegészülve ezek adják a február 23-ai előre hozott választás kampányának legfontosabb témáit.

Noha a német gazdaság problémái az utóbbi években váltak látványossá, Prőhle Gergely korábbi berlini nagykövet szerint a gondok korántsem új keletűek, hanem a 2000-es évekre nyúlnak vissza. Németország az újraegyesítés óriási költségeit látványos nagyvonalúsággal tudta fedezni, az ezredforduló után azonban az ország vezetése elhanyagolta a hosszabb távú terveket, fejlesztéseket, inkább élvezték a sikert. Elmaradtak a innovációk az oktatásban, az infrastruktúra-fejlesztésben, a digitalizációban egyaránt – emelte ki. A hiányzó fejlesztések egyik-másik következményével akár turistaként is szembesülhet, aki Németországban autózik, vonatra száll, vagy internetezni próbál. Persze nem a magyar vasúti állapotokhoz mérten érzékelhető a hanyatlás, inkább a német mindennapok korábbi színvonalához érdemes mérni a tapasztalatokat.

– Ötven éve járunk a nagynénémhez egy Észak-Rajna-Vesztfáliában fekvő iparvárosba. A belvárosa ma már egy orientális kávéházra emlékeztet, mintsem a rendezett Nyugat-Európára. A múltkor az egyik, egyébként török származású, de már Németországban született tanítóként dolgozó szomszédjával beszélgettem. A német közoktatás színvonala a bevándorlók miatt egy olyan lefelé húzó spirállá kezd válni, amiből nem látszik a kiút – érzékeltette a bevándorlók okozta változásokat Prőhle Gergely.