Legalább tucatnyi embernek kellett tudnia a titkos nemváltó műtétekről

Bár a rendőrség eddig két orvost vett őrizetbe a kiskunhalasi kórházban titokban végzett nemváltó műtétekkel összefüggésben, szakértők szerint kizárt, hogy a szakmányban végzett beavatkozásokról ne tudott volna minimum több tucat dolgozó. A napvilágra került ügy árulkodik arról is, mennyire lehet tág a magán- és közellátás spontán összefonódására hagyott kiskapu.

Az állam évekkel ezelőtt kriminalizálta a paraszolvenciát, ám az orvosoknak – intézményvezetői engedéllyel – továbbra is lehetőségük van arra, hogy a közellátásban betöltött állásuk mellett magánpraxist is vigyenek. Azaz a két szektor szétválasztása a gyakorlatban nem történt meg, ez pedig régóta ismert módon lehetőséget ad arra, hogy az orvosok saját belátásuk és érdekeik szerint terelgessék pácienseiket a magán- és közellátás között. Az akár intézményi szintű ügyeskedésre pedig nemcsak lehetőség, de igény is van: elég, ha vetünk egy pillantást a várólisták hosszára. A működést ma is a páciens pénze olajozza, éppúgy, mint régen – röviden így foglalható össze azoknak a névvel és név nélkül nyilatkozó orvosoknak a véleménye, akiket a kiskunhalasi kórházban titokban végzett nemváltó műtétekkel kapcsolatban kérdeztünk.

A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság nemrég adta hírül, hogy a Kiskunhalasi Semmelweis Kórház két orvosát – egy sebészt és egy urológust – őrizetbe vettek, akik a gyanú szerint nemátalakító műtéteket végeztek munkaidejükön kívül, pénzért. Az érintett urológus – a szakmában nagyra becsült doktornő – magánpraxist is vitt, a gyanú szerint 2022-től itt vállalt el sebészeti, jellemzően nemátalakító műtétet, kezelést és egyéb vizsgálatokat. A nemátalakító – és az ehhez kapcsolódó – műtétekért 600 ezer és 1 millió forint közötti összeget kért, a beavatkozásokra azonban már a kórházban került sor egy sebészorvos közreműködésével, munkaidejükön kívül.