A népügyészek, akik aztán a Gyűjtőfogházban kötöttek ki

A népügyészek, akik aztán a Gyűjtőfogházban kötöttek ki

Elöl balról: Rajk László, Szakasits Árpád, Veres Péter, Erdei Ferenc. Hátul balról: Kisházi Ödön, Horváth Zoltán, Révai József 1948-ban (Fotó: Fortepan/Bauer Sándor)

A szövetségesekkel kötött fegyverszüneti egyezmény alapján a második világháború után Magyarország vállalta a háborús és népellenes bűnösök felelősségre vonását. A megalakuló népbíróságok bírói tanácsaiba a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba politikai pártok, így a Szociáldemokrata Párt (SZDP) delegálhatott népbírókat. Két – a történelem mély bugyrait is megjáró – szociáldemokrata népbíró utóélete a mából nézve is tanulságos.

Imrédy Béla volt miniszterelnök népbírósági perében az SZDP nevében Horváth Zoltán, az országos vezetőség tagja, a Népszava külpolitikai rovatvezetője mondta a vádbeszédet. Szalai Sándor, aki ekkor az SZDP külügyi titkárságát, a Külügyi Akadémiát, illetve a budapesti tudományegyetemen felállított szociológiai intézetet is vezette, Bárdossy László népbírósági perében volt a vád képviselője.

Néhány év múlva ellenük is büntetőper indult. Ismeretes, hogy a Népbíróság csak 1946 márciusáig követte eredeti célját, ettől kezdve a Magyar Kommunista Párt eszközként használta az intézményt a politikai ellenfelei kiiktatására. 1949 már a kommunista párton belüli leszámolás jegyében telt, ekkor kerültek a Népbíróság elé Rajk László és társai. Csak ezután, 1950-ben kerített sort Rákosi a szociáldemokratákra, a bal- és jobboldalinak nevezettekre egyaránt.

Marosán Györgyhöz és Szakasits Árpádhoz hasonlóan 1950-ben tartóztatták le a két munkáspárt „fúzióját” (valójában az SZDP-nek a kommunista pártba való beolvasztását) támogató Horváth Zoltánt és Szalai Sándort. Szalai 1947-től az SZDP „baloldali frakciójához” tartozott, kapcsolatban állt többek között Marosán Györggyel, Szakasits Árpáddal, Ries Istvánnal. A társaság a párt egyesülés kérdésében az 1947 őszi választások után éles ellentétbe került a „fúziót” elutasító Böhm Vilmossal, Szeder Ferenccel, Kéthly Annával és másokkal.

• Hogyan alakult meg a „fordítóiroda” a Gyűjtőfogházban?
• Mit gondolt a többi rab a szociáldemokrata párt szétverésében segédkező egykori népügyészekről?
• Hogyan alakult Horváth és Szalai sorsa a börtön után?

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!