Hogyan gyalulja le Oroszország a KAB-okkal az ukrajnai településeket?
Az ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat képén romok között tűzoltók a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Szlovjanszkban egy orosz légitámadás után, 2026. augusztus 31-én (Fotó: MTI/AP/Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat)

Hallom, ahogy elrepülnek a város felett. Attól tartok, ide is becsapódhat valami – mondja a Kyiv Independentnek Szerhij, aki szerelőként dolgozik egy Pavlohradban működő benzinkút közvetlen közelében. A töltőállomások mostanra az oroszok kedvelt célpontjaivá váltak, amelyeknek közelében sokszor még óvóhelyek sincsenek. És bár korábban Szerhij úgy gondolta, addig marad a városban, míg van munkája, napjainkra gyökeresen megváltozott a helyzete: egyre kevesebben jönnek a műhelyébe, és azok is nagyrészt katonák. Az orosz irányított légibombák miatt ugyanis a civil lakosság menekül innen.

Pedig amikor Oroszország 2022-ben megindított a teljes körű inváziót Ukrajna ellen, a Dnyipropetrovszki területen fekvő Pavlohrad – mely nagyjából 75 kilométerre van a frontvonaltól – viszonylag biztonságos menedék volt azoknak, akik a keletebbre fekvő háborús területekről kényszerültek távozni. Ám ahogy a háború elhúzódott, a fegyverek hatótávolsága is növekedett. Ezt tapasztalhatták meg a városlakók július 20-án, amikor az első irányított légibomba (KAB) becsapódott településükre. Az oroszok azóta sem hagytak fel a város támadásával.

• Hogyan működnek a KAB-ok?
• Miért maradnak mégis Pavlahradban a lakosok?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap 2026. szeptember 10-ig kapható 2026/36. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!

Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!


Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!