Bő öt évvel a katedrálisban kitört tűz után befejeződött a párizsi Miasszonyunk-székesegyház felújítása. A francia főváros egész héten ünnepel, Párizs püspöke vasárnap szenteli újra a templomot. Az országos öröm némileg elhomályosítja a tényt, hogy Franciaországban a katolicizmus hosszú évek óta folyamatosan veszít jelentőségéből.
Kétezer-tizenkilenc április 15-én franciák tömegei álltak döbbenten a párizsi Szajna-parton és a Notre-Dame-székesegyháznak helyet adó sziget, az Ile de la Cité környékén. Sokan sírtak, mások némán nézték, ahogy a 850 éves katedrális egy része lassan a lángok martalékává válik. Önkéntelen kiáltás tört fel a nézelődőkből, amikor este nyolc óra előtt valamivel ledőlt, és a lángoló tetőszerkezeten át a templom belsejébe zuhant a huszártorony. A 27 éves idegenvezető, Anne, aki a közelben, a székesegyházra néző lakásban élt, egy korabeli riport tanúsága szerint könnyes szemmel ennyit jegyzett meg az őt faggató újságírónak: „Ez hihetetlen, rettenetes. A Notre-Dame az otthonom, az én kedves nagyim.”
Emmanuel Macron francia elnök múlt pénteken a felújításban részt vevő kétezer szakember társaságában tett látogatást az újjászületett épületben. Megtekintette többek között a középkori technikával újraácsolt fa tetőszerkezetet, amelyhez szerte Franciaországból 1200 tölgyfa anyagát használták fel, és megnyugodva konstatálta, hogy a restaurálás során a látogatók számára láthatatlan, diszkrét csőrendszert és védelmi mechanizmusokat is kiépítettek az épületben, megelőzendő a 2019-eshez hasonló tragédia újbóli bekövetkeztét. Hogy 2019-ben mi okozta a tüzet a katasztrófa előtt évi 14 millió érdeklődővel Európa leglátogatottabb műemlékének számító katedrálisban, máig nem derült ki: feltehetően rövidzárlat, esetleg egy eldobott cigarettacsikk lehetett a ludas. Macron korábban azt ígérte, idén nyárra, az olimpia megnyitójára befejeződnek a restaurálási munkálatok – amelyek mintegy 700 millió eurós, vagyis nagyjából 285 milliárd forintos költségét egyébként nem kis részben francia érdekeltségű nagyvállalatok, köztük a Louis Vuittont és a Dom Perignont birtokló LVMH-csoport, az ugyancsak luxustermékekben utazó Keringet tulajdonló Pinault család, a Total olajipari vállalat, a JCDecaux reklámcég és mások állták –, ám ez nem sikerült; a Notre-Dame teljes körű felújítása így is hatalmas fegyvertény.
• Miért merült fel, hogy belépődíjat kellene szedni a Notre-Dame-ban?
• Milyen a katolikus vallás helyzete Franciaországban?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap december 12-ig kapható 2024/49. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!