Olimpiarendezés: ez várhat ránk a következő évtizedekben, ha a főváros és a kormány alkut köt

Nagyot fordult a világ a főváros Főpolgármesteri Hivatalában három év alatt. 2021-ben még a kormány „lopakodó olimpiájától” féltették Budapestet, 2024-ben azonban Karácsony Gergely főpolgármester a háttérben zajló egyeztetéseken túl immár nyilvánosan is a nyári játékok megrendezésének lehetőségéről elmélkedik. A főváros szigorú feltételekhez kötné a pályázatot, így „történelmi léptékű” infrastrukturális és zöld fejlesztést várnak a kormánytól, további sportlétesítményekből azonban nem kérnek. Ennek apropóján végigvettük a budapesti olimpia lehetséges beruházásait, valamint azok költségeit, avagy: ez várhat ránk a következő egy–másfél évtizedben, ha a főváros és a kormány alkut köt.

Párizs úgy rendezett olimpiát 2024 nyarán, hogy a játékokhoz szükséges stadionok, csarnokok, pályák jelentős része már állt, csupán a létesítmények 5 százalékát kellett újonnan felhúzni. Ez azon túl, hogy jelentősen megkönnyítette a szervezők dolgát, a rendezvény költségvetésére is jótékony hatással lehetett – volna: a párizsi játékok végösszege azonban ennek ellenére csaknem duplája lett az eredeti becslésnek. 4,8 milliárd helyett több mint 8,2 milliárd euró, vagyis 3200 milliárd forint. És ebben nincsenek benne az infrastrukturális fejlesztések, valamint a Szajna megtisztítása (amelynek sikeréről a nyílt vízi úszókat és a triatlonosokat kellene megkérdezni). Ha mindent beleszámolunk, az olimpia akár több mint 5000 milliárd forintot is felemészthetett, s bár eleinte arról volt szó, hogy a költségvetés töredékét fedezik közpénzből, egyes számítások szerint végül a számla közel felét a francia adófizetők állták.

Ha mindezt a magyar fővárosra alkalmazzuk, akkor – az elmúlt másfél évtized beruházásainak és sporteseményeinek tapasztalata alapján – különösen optimistának tűnik a budapesti városvezetés.