Ha minden a kormányzati bejelentés szerint alakult volna, lassan három éve működne a debreceni Nemzeti Oltóanyaggyár, amelynek egyelőre csak az épülete készült el. A gyártócsarnok üresen árválkodik a város határában, a Debreceni Egyetem ipari parkjának szélén. Szomszédjában idén is beérett a kukorica, és a jelek szerint jövőre is így lesz. Februári látogatásunkhoz képest viszont alakulni látszik a gyár környezete: a magánterületet jelző tábla már a földön hever, elkezdődött az oltóanyaggyárhoz vezető út aszfaltozása. Ottjártunkkor éppen kavicsot depóztak.
A koronavírus-járvány idején a kormány fontos szerepet szánt az oltóanyaggyárnak: az eredetileg 7 milliárd forint összértékűre becsült beruházás révén ellátnák az országot koronavírus elleni vakcinával, egyszersmind visszaraknák a hazai vakcinagyártást a világtérképre. Hiába minősítették azonban nemzetgazdasági szempontból kiemeltté – és hoztak létre Oltóanyaggyár Zrt. néven – projektcéget, a megvalósítás döcög. Többször kellett újratervezni a projektet a beruházási költségek drágulása miatt. Határidőre végül csak a csarnok épület készült el – de egyelőre kevéssé hasonlít a látványterven szereplő rajzra –, a felszerelése pedig várat magára.
• Tervez-e a költségvetés mostanában a gyárral?
• Miben bízik a Debreceni Egyetem?
• Milyen új funkciója lehet az intézménynek?
• Milyen koncepció mentén valósítaná meg a Debreceni Egyetem az oltóanyaggyárat?
• Ki az a kormányzati patrónus, akinek háttérbe húzódásával lendületét veszítette a beruházás?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap október 16-ig kapható 2025/41. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
