Jobb anyagi körülmények, tapasztalatszerzés, kiszámítható környezet – a legtöbb Magyar Hangnak nyilatkozó kutató szerint elsősorban ezekre a tényezőkre vezethető vissza, hogy számos tudós inkább külföldi munkahelyet keres magának. Az MTA kutatóhálózatának átszervezését két év távlatából a legtöbben feleslegesnek tartják, érdemi változást ugyanis az érdekvédők szerint csak egy dologban hozott: bizonyos témákat gyakran inkább fel sem vetnek, nehogy ugorjon a támogatás.

Egyes külföldi intézeteknek jobb a felszereltsége, de például a molekuláris területen, ahol én is végeztem a munkám, valójában otthon is mindent meg lehetett volna valósítani – nyilatkozta a Magyar Hangnak Karikó Katalin, a koronavírus elleni mRNS-alapú vakcinák technológiájának szabadalmaztatója. A kutatóbiológus, biokémikus esete azt mutatja: hiába büszke az ország számos tudományos eredményre, a sikertörténeteket gyakran külföldön írják, és nem a hazai intézményrendszerben.

Erről is olvashat a cikkben:
• „Működik a témák kiválasztásánál az öncenzúra.”
• „Minden olyan nyögvenyelősnek és Pató Pál-osnak tűnik.”

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 27-én megjelent, 2021/35. számában olvashatja el (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!