Több mint száz órát dolgoztam önkéntesként az elmúlt két hétben a (részben) budapesti rendezésű labdarúgó-Európa-bajnokságon. De miért akartam ingyen dolgozni egy szupergazdag, évente eurómilliárdokból gazdálkodó szervezetnek, az UEFA-nak? (Az Európai Labdarúgó-szövetség összbevétele a 2015–2016-os szezonban, vagyis amikor a legutóbbi Európa-bajnokságot megszervezték, 4,57 milliárd euró, vagyis több mint ezerhatszáz milliárd forint volt).
A helyzet megértéséhez két évvel korábbról kell indulnunk. 2019 nyarán egy felhívást írtak ki: önkénteseket keresnek a 2020- as Eb-re, amelynek egyik házigazdája Budapest lesz. A Magyar Hang akkor (is) teljes bojkott alatt volt – helyhiányra hivatkozva még a magyar válogatott meccseire sem engedték be tudósítónkat, így például a nagyszombati Szlovákia–Magyarország-mérkőzésre is csak a szomszédok labdarúgó-szövetsége jóindulatának köszönhetően jutottunk be. Még épült a Puskás Aréna, de már tudtuk a nyitómérkőzés időpontját, és egyáltalán nem volt biztos, hogy sajtóakkreditációval bejutunk, így jó ötletnek tűnt önkéntesként kerülni közel a „tűzhöz”. Egyébként sem idegen számomra ez a fajta munka – a Baptista Szeretetszolgálattal évtizedekig álltam ilyen kapcsolatban.
• Milyen feladata volt munkatársunknak önkéntesként?
• Mi mindent kellett megtanulnia?
• Mennyire voltak szigorúak a szabályok?
A teljes cikket a Magyar Hang július 2-án megjelent 2021/27. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
