„El kell szomorítanom a bukott miniszterelnököt: a gazdaságot sikerült stabilizálnunk, és bármilyen súlyos is legyen az előző kormány által ránk hagyott örökség, rendbe tesszük a pénzügyeinket!” Ezekkel a szavakkal reagált vasárnapi Facebook-bejegyzésében a pénzügyminiszter Orbán Viktornak a Kötcsén elhangzott, a magyar gazdaság összeomlását deliráló megjegyzésére. Az április 12-én csúfos vereséget szenvedett kormányfő által a 25. kötcsei polgári pikniken elmondottak szerint „ha valami csoda nem történik, a gazdaság az falnak megy”.
Kármán András miniszter érvelése szerint Magyar Péter kormánya az első negyedévi 77,9 százalékról 77,5 százalékra csökkentette a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított államadósságot, miközben a 8,3 százalékos államháztartási hiányt is sikerült 7,5 százalékra mérsékelni. A piacok növekvő bizalmának köszönhetően jelentősen csökkent a magyar államkötvények hozama, ami olcsóbbá tette az államadósság finanszírozását. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt annak, hogy sikerült megállapodni az Európai Unió vezetésével az uniós támogatások hazahozataláról.
Hiba, hiba hátán
Az elmúlt évek azt bizonyítják, hogy legalábbis óvatosan kell kezelni Orbán Viktor gazdasági előrejelzéseit. Ezek sokkal inkább a vágy kategóriába sorolhatók, mintsem a megalapozott gazdasági előrejelzések közé. 2022-ben arról beszélt Orbán, hogy 2023-ban Magyarország elkerüli az európai recessziót és „bezzegország” lesz, 4,1 százalékos stabil növekedéssel. A tény ezzel szemben a GDP 0,8 százalékos csökkenése lett. A következő évben 2024-et a gazdasági növekedés újraindításának az éveként jellemezte, négy százalék körüli növekedéssel. Ekkor is melléfogott, hiszen alig 0,6 százalékkal bővült a magyar gazdaság.
Orbán Viktor négy hazugságról beszélt Kötcsén
A Tisza Párt célja, hogy „ismét gyarmatot csináljon Magyarországból” – mondta a Fidesz elnöke, ehhez Brüsszelt nevezte meg gyarmattartóként.
2024 őszén a kötcsei beszédében, illetve több szokásos szombat reggeli rádiós igehirdetésében 3–6 százalékos növekedést vizionált 2025-re, majd az év elejére repülőrajtot, ami azonban elmaradt. Júniusban, az uniós csúcson arról beszélt, „hosszú a kifutópálya, 10 millióan vagyunk a gépen, kis türelmet, menni fog”. Október elején pedig – amikor már számára is világossá vált, hogy nyoma sincs a repülőrajtnak – átkeretezte az év elején tett kijelentését. Az Economix podcastjában arról beszélt, hogy „a július elsejével megindított programjaink áttörést hoznak a gazdaságba, és valódi repülőrajtot jelentenek, mert az, hogy a családi adókedvezményt 50 százalékkal megnöveljük, az repülőrajt. Az, hogy a háromgyerekes anyák nem fizetnek adót, az repülőrajt. Hogy a csed meg a gyed után nem kell adót fizetni, az repülőrajt. Hogy 3 százalékos elsőotthon-hitel van, az repülőrajt. Hogy 3 százalékos fix hitel a vállalkozónak, az is az. Tehát ha valamit elkalibráltam, akkor az nem maga a helyzet meg nem az intézkedések, hanem az időpont, amitől kezdődően a magyar gazdaság erre képessé vált. És ez nem január volt, hanem július.” A gazdaság adatai ismét cáfolták az Orbán által vázolt növekedési pályát, hiszen tavaly alig 0,3 százalékkal bővült a gazdaság.
Ez nem szegte kedvét a miniszterelnöknek, hiszen 2026-ra szintén 3–6 százalékos növekedésről beszélt, a költségvetésben pedig 4,1 százalékos növekedést rögzítettek, amelyből várhatóan semmi sem lesz.
A gazdasághoz kicsit is értők számára nehezen magyarázható az az ellentmondás, ami Orbán növekedési várakozása, és mostani, a gazdaság összeomlását vizionáló jóslata között feszül. Ha ugyanis reális volt a 3–6 százalék közötti, illetve a költségvetésben rögzített 4,1 százalékos növekedési várakozás, akkor egy gazdasági katasztrófának kellene bekövetkezni ahhoz, hogy valóban a földbe álljon a magyar gazdaság. Az elmúlt négy évben tett orbáni gazdasági előrejelzések ismeretében persze senki nem veheti komolyan a mostani, gazdasági katasztrófát vizionáló kötcsei bejelentést.
Elemzők: 1,5-2 százalék közötti növekedés
De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, érdemes megnézni azok véleményét, akik valóban értenek a gazdasághoz – mert munkájuk a gazdasági folyamatok elemzése –, és akiknek becslései az esetek döntő többségében igen közel vannak a későbbi tényadatokhoz.
• Mekkora gazdasági növekedés várható éves szinten?
• Milyen tényezők lassíthatják a növekedést?
• Magát csapja be Orbán, vagy csak a híveit?
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
