Iharosberény egyik bezárt kocsmája és elhagyatott boltja között van egy kis füves tér, amire valószínűleg senki nem mutatott rá úgy, hogy közben azt mondja: „ez a lényeg, ez, ami itt zajlik”. 2025 tavaszán ez megtörtént: egy helyi asszony, Márta tett így abban a pillanatban, amikor megérkezett Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, hogy harmadik országjáró turnéján népszerűsítse a Nemzet Hangja elnevezésű, 12 + 1 kérdésből álló „választómegismerő” kezdeményezését. Magyart a tiszások láthatósági mellényes önkéntesei veszik körbe, mögülük osztja ki a hatalmi nyilvánosság kamerás alkalmazottjait. A jelenetet az utca túloldaláról nézik a kivezényelt rendőrök és a Fidesz helyi emberei. Márta itt, ebben a fogyatkozó somogyi kistelepülésen él születése óta, és csak a fejét rázza arra a kérdésre, hogy mikor látott itt utoljára fórumozó politikust.

– A kilencvenes években talán – mondja, majd hozzáteszi, hogy sok mindenben van kritikája Magyarral szemben – nem csökkentené például semmiképpen 9 százalékra a személyi jövedelemadót. De azt szerinte jól látja a Tisza-elnök, hogy „a Pride-kérdésbe” nem szabad beleállni. Ezen a napon három különböző településen beszélgettünk el Magyar Péter országjárásának résztvevőivel, és sem a magára hagyott Iharosberényben, sem Marcali felújított, de így is szomorúan festő piacterén, sem pedig a szezon előtti Balatonlelle parkjában nem mondta senki azt, hogy a Tisza-elnöknek határozottabban kellene állást foglalnia a gyülekezési jogot csorbító intézkedések miatt. Az általunk megkérdezett somogyiak súlyos betegséget követő leszázalékolási problémákról, kisvállalkozók számára kiírt pályázatok körüli umbuldákról, „minden oldalról lehúzó államról”, közbiztonsági problémákról, az elvándorlás dermesztő hatásairól beszéltek, amit olykor károgó fekete madarak hangja festett alá.