Összefognak az akkumulátorgyártás károsultjai

Ritka példáját mutatták meg az összefogásnak azok a civil szervezetek, amelyek az akkumulátorgyárak káros hatásai és a törvényszegő működésük ellen igyekeznek fellépni. Egy ernyőszervezetet hoztak létre, hogy így segítsék egymás munkáját, és közösen próbálják elérni a környezetvédelmi szabályozás szigorítását. A szövetségbe tömörült szervezetek vezetőivel beszélgettünk a terveikről és arról, miért éri meg jobban a cégeknek szennyezni, mint betartani a szabályokat.

Magyarországon jelenleg körülbelül negyven településen vannak akkumulátorgyártásra és ehhez kapcsolódó hulladéktárolásra szolgáló üzemek. Az ott élők véleményét azonban szinte soha nem vették figyelembe a döntéshozók és a beruházók – állítják azok a civil szervezetek, amelyek azért küzdenek, hogy az akkumulátorgyárak szigorúbb szabályozás alá essenek, és ezeket a szabályokat be is tartassák velük a hatóságok.

A beruházások által érintett településeken sorra alakultak a környezetet és a helyiek érdekeit védő civil szervezetek. Ezek közül a legnagyobb hírnévre a Göd-ÉRT Egyesület tett szert, de például a Debrecen mellett létesülőakkumulátorgyár ellen tiltakozó Mikepércsi Anyák a Környezetért névre hallgató szervezet megmozdulásai is nagy sajtóvisszhangot kaptak. Számos olyan tömörülés létezik azonban, melyekről kevesen hallottak, akár azért, mert a beruházás, mely ellen tiltakoznak, kisebb hírverést kapott, vagy azért, mert csak nemrégiben alakultak. A civilek egymás példáiból tanulva eddig is igyekeztek együttműködni, mivel felmérték, hogy külön-külön tevékenykedve csak nehezen tudnak érvényt szerezni érdekeiknek, ám nemrégiben szintet léptek, és Akkumulátorkárosult Települések Igazáért Szövetség (Akárteis) néven egy ernyőszervezetet hoztak létre.

• Mennyi károsultja lehet az akkumulátorgyárak létesítésének?
• Mi jelenti a legnagyobb problémát a civilek szerint?
• Mi a gond a kormány akkumulátoripari stratégiájával?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/45. számában találja. Vegye meg november 16-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!