A fóliázás eltörlésének tervét Tarr Zoltán már a Könyvhéten bejelentette, de az ígéret teljesítése a kormány szerint bonyolult háttérmunkát igényel. Az érintettek szerint az erkölcsi kár az anyagit is meghaladhatja. Válaszolt lapunknak a kormány azzal kapcsolatban, mit terveznek, és a szakma több érintettje is kifejtette véleményét.
Ez a termék érzékeny tartalomnak minősül – ezzel az eufemizmussal találkozunk, ha például a Heartstopper népszerű brit szerzője, Alice Oseman regényei után kutatunk. Az online áruházak (például a Bookline rendszere) ma is felcímkézi a hasonlókat, arról tájékoztatva a potenciális vevőt: a kötet oktatási- és gyermekvédelmi intézmény, valamint templom és vallásgyakorlásra rendelt más hely bármely bejáratától számított kétszáz méteres távon belül nem forgalmazható. Oseman melegekről szóló ifjúsági kötetei mellett ugyanezt találjuk Philippe Brenot A szex hihetetlen története – Az ősembertől a robotokig című művénél, Soma Mamagésa Tiszta szex című köteténél, esetleg a Meseország mindenkié antológiánál.
Ami összeköti őket: állítólag egyaránt öncélúan ábrázolják a szexualitást, esetleg „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg”. Hogy mindez konkrétan mit takar, az persze a 2021-es elfogadástól fogva máig bizonytalan: rásüthető voltaképp bármire.
A felnőttek kezéből is kivennék a könyvet
A jogszabály fóliázós rendeletként terjedt el a köztudatban, noha a hatások (így a károk) sokrétűbbek és súlyosabbak annál, minthogy becsomagolva adják-e el a könyveket a boltban. Érintik, például a polcokra való kihelyezést, egyáltalán a forgalmazhatóságot, így azt is, hogy még egy felnőtt olvasó is szabadon beszerezheti-e azokat, ha szeretné. A NER egyik botrányos örökségeként számon tartott rendelkezés szándékosan összemossa a pedofíliát és homoszexualitást, egyben megbélyegez számos szexuális kisebbséget, egyáltalán a szexuális nevelést stigmatizálja, veszélyes-gyanús dologként azonosítja. A könyvek mellett ennek áldozatául estek mindenféle művészeti produktumok, beszéljünk csak a Tobi színei veszprémi filmfesztiválról történő gyanús kirakásáról, esetleg arról, amit filmje, a Mélypont érzés kapcsán Miklós Ádám rendező elmondott nekünk tavalyi cikkünkben. De beszámoltunk például arról is, ahogy egy magyar ifjúsági irodalmi szerző reagált műve megbélyegzésére.
Reményeink szerint ősszel a parlament elé kerül – ezt válaszolta érdeklődésünkre a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnök-igazgatója, Gál Katalin. Hozzátette, egzakt kutatás ugyan nem történt a jogszabály okozta anyagi kárra vonatkozóan, de „az erkölcsi kár biztos, hogy még az anyagit is meghaladja.”
• Mit mond a minisztérium a terveiről?
• Mekkora anyagi kiesést jelentett a fóliázás a kiadóknak és az egész szakmának?
• Miért és mi az, ami az anyagi kárnál is nagyobb?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
