„Soha nem fogom aláírni, ha bilincsben visznek el, akkor sem”

Meg kell vizsgálni, milyen jogi eszközei maradtak azoknak az önkormányzatoknak, amelyek nem kívánják átadni az egyházak által igényelt ingatlanvagyont – erről beszélt a lapunk által megkérdezett két önkormányzati szövetség vezetője. Több polgármester is felemelte a szavát az új szabályozás ellen és sorra teszik közzé, hogy tőlük mit vinnének el az egyházak.

Egy decemberben elfogadott törvény lehetővé tette az egyházaknak, hogy jelezzék a településeknek, ha önkormányzati tulajdonú ingatlanra tartanak igényt. A Hvg azt írta, az elfogadott jogszabály lehetővé teszi az egyházaknak, hogy olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket, amelyeket annak idején el sem vettek tőlük, vagyis soha nem álltak a birtokukban. A feltétel pedig az, hogy az egyház hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el az ingatlanban.

Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke emlékeztetett, hogy 2012-ben már volt egy átadási kör: az állam a vagyonkezelői jogot vette el az önkormányzatoktól, csak az ingatlanok tulajdonjoga maradt náluk. Egyes oktatási intézmények működtetését ezzel együtt az egyházak vehették át, de a tulajdonjog ez esetben is az önkormányzatoknál maradt. Számos önkormányzat akkor az ingatlan államosításától való félelme miatt adta át az államnak vagy egyháznak a működtetést. Gémesi György adatai szerint akkor az egyházi iskolák aránya az állami fenntartásúakhoz képest 8-9 százalékot tett ki, mára ez 17 százalékra növekedett.

• Mit lehetne most tenni Gémesi György szerint?
• Melyik az a kerület, ahonnan 9 milliárdnyi ingatlanra tart igényt az egyház?
• Hogyan próbálnak tiltakozni polgármesterek?