
Nem tudom, másnak e tájék mit jelent, nekem szülőföldem ez az ideoda csapódó, észak–déli kiterjedésű, keskeny földcsík Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia határán, amely a történelmi keresztségben a Partium nevet kapta, és amelyet a magyar történetírás „Részek”-ként ismer. Egykoron különálló közigazgatási egységként alkotott ütközőzónát az Erdélyi Fejedelemség és a Magyar Királyság között, de dúlták e földet a Habsburgok és a törökök is, jártak erre orosz, német és román katonák a nagy világégések idején, némelyik helyi aggastyán a kilőtt tankok pontos helyét is meg tudja mondani a határban. Ma már több ország osztozik Partiumon, megszakítva a nagyobb városok természetes kapcsolatát, különálló államok vérkeringésére csatlakoztatva azokat. Sokan sokféleképpen vélekednek e jellegtelen, sík, lapos folyosóról, ahol tikkasztó és csapadékmentes a nyár, a tél pedig fölöttébb enyhe és hómentes. Ahogyan e lap főszerkesztője gasztronómiai riportkönyvében fogalmaz: „Olyan terület ez, ahol, amivel időt kell eltölteni, rá kell érezni, sokat kell beszélgetni, mert hát kedvesek amúgy az emberek erre, csak elsőre az impulzus kevés.” (György Zsombor: Pörc, Magyar Hang-könyvek, 2024, 37. oldal)
Az ám, az impulzus. Abból tényleg kevés van. Jómagam kisgyermekkorom óta tapasztalom a magyar–román határvidék ingerszegénységét, ifjúkoromban elátkoztam minden egyes fűszálát e reménytelen pusztaságnak, és elvágyódtam Magyarország tehetősebb felébe. Visszaemlékezve a 70–80-as évekre, és az államhatár közelségére gondolva, nagyjából csak a maradandóság és egy kemény diktatúra mellett megélt sivár létállapotot tudom felidézni magamban. Akkoriban Ceausescu Romániájából nézve a mi vidékünk volt Magyarország Burgenlandja, a néha idetévedő Daciák és Zsigulik rejtekhelyei magyar liszttel, kristálycukorral, rágógumival megpakolva érkeztek az ártándi határátkelőhelyre, ahol a baksissal megkent román határőrök nemcsak az átkelőket figyelték árgus szemmel, hanem az ott dolgozó honfitársainkat is. Állandó feszültség és gyanakvás lengte be a határ menti települések mindennapjait.
A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap január 23-ig kapható 2025/3. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!