Lázár János országgyűlési képviselő, ménesbirtok-kormánybiztos több interjúban is kifejtette, hogy ki kellene szorítani a külföldi tulajdonú üzletláncokat, diszkontokat a kiskereskedelemből, amit azzal magyarázott, hogy a magyar, jó minőségű alapanyagokat hazai szereplőknek kell feldolgozni, akár kormányzati beavatkozással is. Magyar termelő, magyar felvásárló, magyar feldolgozó, magyar nagy- és kiskereskedő egy vertikumban – hangoztatta, majd hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy eltűnik a gazdag választék, és drágább lesz az élelmiszer. A magyar diszkontláncoknak jobbnak kell lenniük, mint a multiknak, mert a magyar fogyasztók érdeke az első, és szerinte a vidék talpon maradásához az szükséges, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai ágazattá váljon. Nem is gondolnánk, hogy néhány külföldi lánc kiszorításával mennyi mindent meg lehet oldani. Az Ángyán József professzor, korábbi államtitkár által kidolgozott, az Orbán-kormány által kukába dobott vidékfejlesztési tervről viszont nem esett szó.
Diszkriminatív szabályozás
Megvan a kép, amikor ezek után Semjén Zsolt kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, miniszterelnök-helyettes szorgalmasan körmölgeti a legújabb törvénytervezet szövegét, majd az álmatlansággal küzdő politikus a decemberi hideggel dacolva, serényen szedi a lábát, hogy még éjfél előtt eljuttassa a javaslatot a parlamentbe? Jó, jó, tudom, a beadás már digitális módon történik, de nekem mindig az előbbi kép ugrik a szemem elé a 23 óra 52 perckor benyújtott javaslatokról. Ügyködése sikeres volt, az élelmiszer-pazarlásról szóló törvényt hamar megszavazta a 133 bátor ember. A jogszabály azonban csak a 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű üzletláncok, vagyis a külföldi tulajdonú multik pazarlását kívánja megszüntetni, mert az élelmiszerek kukába dobását ott, és csakis ott lehet megakadályozni. Így a Lidl, az Auchan, a Penny, a Tesco és az Aldi számára előírja, hogy élelmiszereiket a lejárat előtt 48 órával ingyen ajánlják fel az állam, pontosabban egy nonprofit társaság, az állami tulajdonú Élelmiszermentő Központ, az ÉMK számára. Ráadásul a törvény alapján ezeknek az üzleteknek a kiskereskedelmi adóját 2,5 százalékról 2,7 százalékra emelik. Többen is felhívták a figyelmet arra, hogy a törvény diszkriminatív, hiszen a magyar tulajdonú élelmiszerláncokat, például a CBA-t, a Coopot vagy a Reált nem érinti. Az első találós kérdés: vajon van-e összefüggés a külföldi láncok kiszorításának terve és az őket érintő kötelező beszolgáltatás között?
• Hogyan lehet az élelmiszer-pazarlást érdemben csökkenteni?
• Mi ennek a törvénynek a valódi célja?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
