Petőfi és népe

Petőfi és népe

Petőfi Sándor portréja, Barabás Miklós litográfiája (1848) (Forrás: Wikipedia)

Az irodalomba ő ültette át a nép nyelvét – írta a kétszáz éve született Petőfi Sándorról Illyés Gyula. Ha így van, érdemes megvizsgálni, hogy valóban az ő személye és a vele eggyé vált életműve fejezi-e ki azt, amit manapság is magyar néplélekként szokás emlegetni. Nem az irodalmi munkásságot elemző írást készülök elkövetni, hanem nagyon is aktuális, közéleti tartalommal telítettet.

Gyanítom, Petőfitől nem lenne idegen e megközelítés. Elég csak A XIX. század költői című versét felütnünk, hogy lássuk, mennyire idegen tőle a (poszt) modern okoskodás: költőnek, írónak, művésznek nem dolga a közélet dolgaiban való forgolódás, az aktivizmus. Költő-politikus volt, forradalmár, aki nyughatatlan életével és a halálával hitelesítette a vátesz szerepet. A jogegyenlőségről legfeljebb álmodó nép vágyait fogalmazta meg a magasköltészet eszközeivel a feudalizmus végóráiban, nem elválasztva egymástól a magyar és a világszabadság szent ügyét.

A teljes cikket a Magyar Hang január 6-án megjelent 2023/1 számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!