Piros pont

Az egyik tizenkilenc, a másik tizenöt. Szép, egyben nehéz időszak mindkettő, úgy emlékszem, tizenöt esztendősen nagyfiúnak, tizenkilenc évesen pedig már felnőttnek érzi magát az ember, de ez mindegy is – ültünk a két fiammal a kanapén túl az este beszélgetős, világmegfejtős részén, és hogy akkor mit nézzünk, mivel csöngessük le az egyébként kedves kis napot. Böngésztem a lehetőségeket, hoppá, épp frissen bekerült a kínálatba a Fekete pont. Egy próbát megér, ha már rám, amikor moziban láttam, akkora hatással volt a film. Azért mocorgott bennem a kétség, mert hát nem is olyan egyszerű alkotás ez, meg hát épp a tizenévesek egészen másféle médiaélményekhez szoktak, hosszú is egy efféle film, az események sem pörögnek úgymond, no, de lássuk. Úgy negyedóra múltán éreztem, hogy valami nem stimmel. Már úgy értem, hogy nagyon is stimmelt, csak másra számítottam: a srácok feszülten figyelték a képernyőt, se telefonnyomkodás, se egy-egy cset üzenet, semmi, kizárólag a film, és ez így maradt a legutolsó képkockáig. Közben mesélték a saját közösségi és iskolai élményeiket, egy-egy jelenetnél pedig szinte felkiáltottak, hogy basszus, ez X., az meg Y. tanár az ő korábbi sulijaikból. A zárójelenetet is tökéletesen értették, még mondták is, hogy hát igen, ez a magyar megoldás, kivágni a fát, még véletlenül sem a valós problémát orvosolni. Én meg egyszerre voltam büszke rájuk és közben szomorú miattuk, vagy inkább magunk miatt, mert hisz akkor még mindig itt (ott) tartunk. Tanulságos este volt. Nagyon szerettem.

Reggel is szóba került a Fekete pont: a nagyobbik mondta, hogy benne a kirúgós jelenet maradt meg a legerősebben, amikor azonnali hatállyal bocsátják el az egyik legjobb tanerőt, csak mert valami civil szervezet tagja és mindenfélét lájkolt a Facebookon, a kollégái pedig néma csöndben, szemlesütve nézik végig, ahogy összepakolja a cuccait a tanáriban, és elalvás előtt azon gondolkodott, most már sokkal jobban érti, miért fulladt ki a pedagógusok ellenállási mozgalma, meg miért nem történik soha semmi, műveljen bármilyen felháborító dolgot is a hatalom.