Sorsfordító idő, sorsfordító választás. Annyiszor hallottuk az elmúlt évtizedekben a bombasztikus szókapcsolatot a mindenkori pillanat jelentőségéről, az aktuális választás tétjéről meg a történelmi, rendkívüli helyzetről, hogy zavarban vagyunk, amikor a valóság utoléri a túlzásokkal operáló retorikát.

Most ráadásul a magyar, az uniós és a világpolitika történései szétbogozhatatlanok. Románia a jelek szerint sorsfordító (elnök)választás előtt áll, ahogy szűk egy év (?) múlva hazánk is. Az Orbán-kormány szisztematikus ellenségképzése pattanásig feszítette a magyar–ukrán viszonyt, amely kiprovokált konfliktus veszélyes világpolitikai törésvonalra helyezi az országot.

Bő egy éve mondják sokan, hogy új fejezet kezdődött a magyar politikában, mára érzékelhető a változás mélysége. Magyar Péter néhány hónap alatt megfosztotta a DK-t az ellenzék vezetőjének szerepétől. Gyurcsány Ferenc egyre súlytalanabbá, érdektelenebbé válva próbálta felvenni a ritmust; múlt héten bejelentett távozásának módja arra utal, másokban született meg a visszavonulásáról szóló döntés. Dobrev Klárának gyorsan kellene életet lehelnie a pártjába, és nem látszik, hogy jó lapjai lennének. A Tisza Párt dominanciája az ellenzéki térfélen nem látszik kikezdhetőnek; vannak, akik maguktól is hajlandóak félreállni az új kihívó útjából. Ironikus egybeesés, hogy a volt miniszterelnök eltűnésekor jöhet el Orbán Viktor gyurcsányi pillanata.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap május 22-ig kapható 2025/20. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!