Egy gazdasági válság azért okozhatja a NER válságát is, mert az udvari kíséret már valószínűleg most kevesebbet kap, de a kedvezményezettek, a középosztály és alul levők is nehezebben élnek – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Rainer M. János történész-akadémikus. Látványosnak nevezte, hogy a NER mennyire képtelen a konszolidációra és még azt is el tudja képzelni, hogy fordított utat jár be, mint a Kádár-rezsim. Kádárék a kezdeti erős elnyomásból fokozatosan engedtek. Orbánék a mai helyzethez képest nem kezdtek keményen, ugyanakkor a válság, a kifáradás, a vezér elöregedése, a belső ellentétek kiéleződése előidézhetnek olyan helyzetet, amikor esetleg durvább eszközökhöz nyúlnak. Hivatkozási alap bőven adódik a háborús vészhelyzettől a migrációs nyomásig.
A történész arról is beszélt, hogy az Orbán-rezsimnek mint maffiaállamnak a modern európai és magyar történelemben nincs előképe. A NER apropóján gyakran emlegetik a Horthy-, illetve a Kádár-korszakot, és bár kétségtelen, hogy a korrupció mindkettőben megjelent, a mostanihoz hasonló centralizációval összekapcsolt felhalmozás egyik rendszernek sem vált lényegi alkotóelemévé.
• Hogyan lehet definiálni a NER-t?
• Milyen következményekkel jár az államszervezetre a maffiajellegű működés?
• Milyen téren állítható párhuzamba a NER a gyakran emlegetett történelmi analógiákkal, a Horthy-, illetve a Kádár-korszakkal?
• Mi az amiben az elődökhöz képest egészen más az Orbán-rendszer?
• Történészi szemmel volt-e rendszerváltás 2010-ben?
Csatlakozzon a Magyar Hang +Pluszhoz!
Szerezzen ezzel korlátlan hozzáférést a Hang.hu-n fizetőkapu mögött megjelenő összes tartalomhoz, reklámmentesen. Minőségi saját tartalom, riportok, interjúk, elemzések – ezek várnak Önre!
